AZ ORSZÁGOS ERDŐÁLLOMÁNY-ADATTÁR

ÁTALAKÍTÁSÁNAK SZÜKSÉGESSÉGE

Facskó Ferenc

egyetemi tanársegéd

erdészeti informatikai laboratórium vezetője

Nyugat-Magyarországi Egyetem

Erdőmérnöki Kar

Erdővagyon-gazdálkodási Intézet

Erdőrendezéstani Intézeti Tanszék

Az erdővagyon jelentősége ÉS KÜLÖNLEGESSÉGE

Az erdők összességével, az erdővagyonnal való gazdálkodás eltér más gazdasági á­gak gazdálkodásától. Ez adódik abból, hogy a lekötött tőke forgási sebessége na­gyon lassú. Az iparban a forgási idő – jó szervezés esetén – leszorítható pár hétre is; a mezőgazdaságban, a növénytermesztés esetében általában egy tenyészidőszak; de gyü­mölcs-állományok is pár éven belül termőre fordulnak, kezdik visszatéríteni a be­fektetést. Az erdők, faállományok esetében a forgási idő¹ gyorsan növő fajok e­se­té­ben legalább 20-40 év, de a legértékesebb, lassan növő fajok vágásfordulója több, mint 100-150 év.

Az erdőgazdálkodás tehát egy sajátosan hosszú termelési ciklusban működő ter­me­lési ágazat. Hosszú időszakon keresztül kell mennyiségben és minőségben le­g­a­lább egyenletes – de ha lehet, egyre több és egyre jobb – minőségű nyersanyagot biz­tosítani. A kitermelhető famennyiség évről évre az erdőkben álló fák sokaságán év­gyűrűk formájában halmozódik fel (újratermelődő nyersanyag!). Ha az éves fa­ki­ter­melések során a növedéket termelő faállományokat a lehetségesnél nagyobb mér­ték­ben vesszük igénybe, akkor csökkentjük a növedéket „előállító” élőfakészletet: rab­lógazdálkodást folytatunk. De ez fordítva is fennáll: ha hagyjuk elöregedni az erdőt, akkor fatermőképessége csökken, sőt a faállomány össze is omolhat.

Az erdőkkel való gazdálkodás különlegessége abból is adódik, hogy az erdők hár­mas funkcióval rendelkeznek. A nyersanyagtermesztésen kívül az erdőtől a tár­sa­da­lom elvárja, hogy kielégítsen bizonyos rekreációs (üdülés, kirándulás) és vé­del­mi (ta­lajvédelem, tájkép-, települések, gyógyintézmények (szennyezések elleni) vé­del­me) funkciókat is.

Az erdőállomány-adattár működésének törvényessége

Ahhoz, hogy a fenti követelményeket hosszú távon ki lehessen elégíteni, az er­dők­ről nyilvántartást² kell vezetni. Az első felméréseket Mária Terézia csá­szár­nő­nek egy 1770-ben kelt rendelet alapján készítették. A mai értelemben vett ü­zem­ter­vek készítése a kincstári erdőkben a XVIII. és a XIX. századok fordulóján kez­dő­dött el. Az 1935. évi IV. törvény az üzemterv szerint gazdálkodást a hazai teljes er­dő­területre kötelezővé tette. A jelenleg érvényes szabályozás (1996. évi LIV. törvény az erdőről és az erdő védelméről 23. §-a) is a teljes üzemtervezettséget írja elő.

Ez a „leltár” annyiban különbözik egy egyszerű nyilvántartástól, hogy élő a­nyag­ról van szó. Az élő anyag tulajdonsága, hogy fejlődik/visszafejlődik; mé­re­te­i­ben növekszik, illetve ha rossz körülmények közé kerül (pl.: magasabb fák alá ke­rült faegyed) növekedése stagnál, elpusztul. Ha megoldható is lenne az évi lel­tá­ro­zás, akkor is kellene tudni mondani valamit – a hosszú távú tervezés szükségessége mi­att – az erdők későbbi valószínű állapotáról, de az évenkénti állományfölvétel a fel­merülő hatalmas költségek és munkaerő-igény miatt nem megoldható.

Jelenleg egy erdőterületet tízévenként kell felmérni, tehát évente az ország er­dő­va­gyonának valamivel több, mint 10 százalékát üzemtervezik. A fennmaradó – mint­egy 90 százaléknyi részt –, hogy viszonylag pontos képet kapjunk az er­dő­va­gyon­ról, aktualizálni³ kell.

Az erdőállomány-adattár SZÁMÍTÓGÉPES KEZELÉSÉNEK

SZÜKSÉ­GESSÉGE

Az ország jelenlegi erdőterülete valamivel több, mint 1,7 millió ha. Egy ter­ve­zé­si-gaz­dál­ko­dá­si egység⁴ átlagosan 4 ha területű. Ebből következően hozzávető­le­ge­sen 400 ezer tervezési egységet kell kezelni. Látható, hogy az erdővagyonnal való hosszú távú gaz­dálkodás hatalmas mennyiségű adat nyilvántartást és nagy mennyisé­gű számítást i­gényel. Már a kezdeti üzemtervek készítéséhez is használtak számítástechnikai esz­kö­zöket. Az erdőgazdasági ágazaton belül az üzemtervezésben használtak először szá­mítógépet. A kísérletek az 1960-as évek második felében kezdődtek, és 1975 óta va­lamennyi üzemterv számítógéppel készül.

A számítógép alkalmazása az erdőrendezésben nemcsak élőmunkát takarít meg, de növeli a pontosságot és a tervkészítésben a matematikai módszerek alkalmazását te­szi lehetővé. Ugyancsak a számítógép alkalmazása teszi lehetővé az erdőállo­mány-adatok évi aktualizálást is. Az adatok nem a különböző években felvett, eltérő idő­pontokban érvényes faállomány-állapotokat tükrözik, hanem minden évre ér­vé­nye­set, feltüntetve a gazdálkodás és az erdőállomány fejlődése eredményeként be­kö­vetkezett változások végeredményét

AZ ERDŐÁLLOMÁNY-ADATTÁR MŰKÖDTETÉSÉNEK ALGORITMUSA

Az adattár frissítésének alapja az előző évi állapot. Az érvényes törvények, ren­deletek alapján minden évben az ország erdőterületének mintegy 10 százalékán fel kell mérni az erdők fakészletét, szakmai szempontból minősíteni kell az ott ta­lálható állapotokat, meg kell határozni a következő tízéves ciklus teendőit. Ezen tevékeny­ség során megszerzett⁵ információk frissek és abszolút pontosnak tekint­hetők. E­zek­kel az adatokkal a régi adatok kicserélhetők/felülírhatók.

Az erdőben végzett más tevékenységek következtében is állnak elő friss adatok, ami­vel módosítani kell az adattári adatokat. Ilyen tevékenységek lehetnek a különféle fahasználatok⁶ és a frissen erdő művelési ágba vont területek be- valamint a levágott erdőterületek új­raerdősítéséről szóló jelentések⁷. Ugyancsak az erdőállomány-adattár tartalmát mó­dosíthatják az erdő művelési ágból kivont területek és az úgynevezett talált erdők ada­tai.

Az előző adatok mind egyetlen idősíkra, az adott évre vonatkoznak. Ha a többi – majd 90 százaléknyi – adattal nem csinálnánk semmit, akkor azok 9 másik évsíkra vo­natkoznának (¹/₁₀ résznyi 1 éves adat, ¹/₁₀ résznyi 2 éves adat, …, ¹/₁₀ résznyi 9 é­ves adat), amelyek egymással nem összevethetők. Hogy az ország összes erdejének ak­tuális állapotáról tudjunk valamit, hogy az adatokat a hosszú távú tervezésben fel tudjuk használni (a bevezetésben szóltam róla, hogy ha erdőről van szó, akkor hosszú távon kell gondolkodni!) valamit tennünk kell. A több évszázados kutatás ered­mé­nyeképpen ren­delkezésre állnak azok a táblázatok⁸ és az ezekből levezetett függvények⁹, ame­lyek segítségével előállítható egy faállományt jellemző és számunkra fontos mennyiségi és minőségi állapotokat jellemző értékek. Azokban az erdőrészletekben, amelyekről nincs „hivatalosan” bejelentett, friss adat, a fatermési algoritmusok se­gít­ségével rakják rá az előző évi adatokra a növedéket, és állítják elő az adott évi ak­tuális állapotot. Mindezt batch üzemmódban, évente egyszer.

AZ erdőállomány-adattárat kezelő programmal

meg­sze­rez­hető információk

+------------------------- FM ERDÖRENDEZÉSI SZOLGÁLAT -------------------------+

¦ ERDÖ1 Erdöállomány adatok karbantartása 2000.02.12 ¦

¦ Ver. 2.0 -KARBANTARTÁS- LAPOZÁS ¦

¦------------------------------------------------------------------------------¦

¦ Azonosító adatok: Állapot: 7 Eredeti adattári rész. ¦

¦ EGE: 0751 Hegyvidéki Erdészet ¦

¦ HELY: 3139 Ágfalva Tag: 1 Részlet: A 0 A.szám: 15754 ¦

¦ Iroda: 3 Szombathely Felügy.: 3 Szombathely Felv.év: 83 Faf.s.: 3 ¦

¦----------------------------- ERDÖRÉSZLET ADATOK -----------------------------¦

¦ VAGE Ter Vek Dolg HRSZ REGE RHELY RTAG RRES ¦

¦ 5309 0.9 3 2 / 0751 3139 1 A 0 ¦

¦ Erend : 1 Fatermelés ¦

¦ Korl : 0 Nincs korlátozás ¦

¦ Term.cél : 3 Alternatív fatermelés ¦

¦ Etj : 1 Erdöség Tfm : 4 300 Fek : 4 NY Lejt : 2 5° ¦

¦ Klima: 1 B Hidr : 3 SZIV Gt.: 92 OE R: 2 SE F: 4 V Thm: 6 ¦

¦ C.áll: 93 LF Mód: 4 Mesterséges felúj. ált. eljár. C.ftk: 12 ¦

¦ Zmi. : 0 Megfelelö Cs.: 0 Nincs ¦ZÉSI SZOLGÁLAT -------------------------+

¦ Szpsz: 2 Típusa: 4 Burkolt út Távolsága: 1 - 100 m ¦tok karbantartása 2000.02.12 ¦

¦ Terep lejtése: 1 SIK Minösége: 2 Vályogos talaj ¦ANTARTÁS- LAPOZÁS ¦

¦ Utolsó haszn éve: 0 Eddigi vh.ter.: 0.0 Idösz.Felv.: 0 Hónap: 0 ¦----------------------------------------¦

¦ Szöveges megj.: 255456 ¦ Állapot: 7 Eredeti adattári rész. ¦

¦------------------------------------------------------------------------------¦ ¦

¦ VÁLASZTÁS : Elözö Következö Azonositó Második- Harmadik képernyö Vége ¦ag: 1 Részlet: A 0 A.szám: 15754 ¦

+------------------------------------------------------------------------------+ Szombathely Felv.év: 83 Faf.s.: 3 ¦

¦------------------------ FAFAJSOROK ÁLLAPOTADATAI ----------------------------¦

¦ J Faf E Ear M Zár Kor Mag Min Átm Ft Ftk G N Fak Bm Fnöv Km Jk Vk Fter ¦

¦ 1 931 1 50 1 100 12 3 0 5 4 9 85 0 32 9 43 0 0 80 0.5 ¦

¦ 1 941 1 10 2 100 12 4 0 6 4 9 24 77 7 8 7 0 0 80 0.1 ¦

¦ 1 821 1 40 3 100 12 8 0 7 3 8 69 173 29 8 27 0 0 80 0.3 ¦

¦ _ ___ _ ___ _ ___ ___ __ _ __ _ __ ___ ___ ___ _ ___ _ __ ___ __._ ¦

¦ _ ___ _ ___ _ ___ ___ __ _ __ _ __ ___ ___ ___ _ ___ _ __ ___ __._ ¦

¦ _ ___ _ ___ _ ___ ___ __ _ __ _ __ ___ ___ ___ _ ___ _ __ ___ __._ ¦

¦ Jell Eter Mód Faf Er Ear Faf Er Ear Faf Er Ear Faf Er Ear ¦

¦ _ __._ 1.változat: _ ___ _ ___ ___ _ __ ___ _ __ ___ _ __ ¦

¦ 2.változat: _ ___ _ ___ ___ _ __ ___ _ __ ___ _ __ ¦

¦------------------------------------------------------------------------------¦

¦ VÁLASZTÁS : M Elözö Következö Azonositó Második- Harmadik képernyö Vége ¦

+------------------------------------------------------------------------------+

1. ábra: Erdőrészlet szintű adatokat bemutató képernyők

Az adattárat lekérdező program kisgépes változata MS-DOS operációs rendszer alatt, Turbo-Pascal programban íródott. Különösebben erős hardvert nem igényel a futtatásához. Ami igazán fontos, az a megfelelő méretű háttértár, ahol az adat­ál­lo­má­nyok helyezkednek el.

Alapvetően kétféle lekérdezési lehetőség áll rendelkezésre. A részletszintű a­da­tok lekérdezésekor (1. ábra) a gazdálkodási egységről rendelkezésre álló összes adat megtekinthető. Az adatokat 5 csoportra oszthatjuk:

1. azonosító adatok (községhatár, tulajdonos/gazdálkodó, helyrajzi szám, erdészeti azonosító adatok [tagszám, részletjel] stb.);

2. erdőrészletet leíró adatok (terület, tengerszint feletti magasság, terület lejtése, kitettsége, talaja, elérhetősége stb.);

3. faálományt leíró adatok (fafaj, eredet, kor, méretbeli jellemzők [magasság, átmérő], származtatott adatok [fatérfogat], részarány adatok, faállomány minőségét, növekedési erélyét jellemző adatok);

4. tervezési adatok (fahasználatok, újraerdősítés előírása);

5. szöveges megjegyzések.

Ennyi adat nem fér el egy 80´25-ös képernyőn, ezért az információkat 3 képernyőre tör­delték. Az azonosító adatok – ez szükségszerű – mindhárom képernyő tetején lát­sza­nak. Az első képernyő a részletet leíró általános adatokat mutatja be. A második képernyőlapon az úgynevezett fafajsorok, és a szöveges megjegyzés jelennek meg. A betervezett fahasználatokat bemutató adatsorok nem külön képernyőn láthatók, hanem a fafajsorokra települő ablakban.

A részletes adatok mellett jelentősek a különböző összesítéseket bemutató táblázatok. Ezek közül a leggyakrabban lekért output a korosztálytáblázat, amely a körzetben található erdők fafaj- és korösszetételére vonatkozóan szolgál terület- és fatérfogat-infomációkkal (2. ábra).

+------------------------- FM ERDÖRENDEZÉSI SZOLGÆLAT -------------------------+

¦ KORTER Erdöterületek megoszlása a korosztályokban 2000.02.12 ¦

¦ Ver. 2.1 +------------------------- FM ERDÖRENDEZÉSI SZOLGÆLAT -------------------------+

¦-------------------------------------¦ KORFAK Fakészletek megoszlása a korosztályokban 2000.02.12 ¦

¦ EGE: 0751 Hegyvidéki Erdészet ¦ Ver. 2.1 -LEKÉRDEZÉS- ¦

¦Fafaj K O R O S ¦------------------------------------------------------------------------------¦

¦ 1-10 11-20 21-30 31-40¦ EGE: 0751 Hegyvidéki Erdészet ¦

¦Tölgy 1.2 42.1 55.3 83.7¦Fafaj K O R O S Z T Æ L Y O K ¦

¦Cser 0.5¦ 1-10 11-20 21-30 31-40 41-60 61-80 81-100 101- ÖSSZESEN¦

¦Bükk 2.6 83.4 16.2 10.6¦Tölgy 24 1856 5994 15347 92379 157444 113261 20442 406747¦

¦Gyer. 2.7 0.2 10.0¦Cser 86 1082 1168¦

¦Akác 3.2 1.2¦Bükk 179 4399 1419 1888 5741 28218 43978 18539 104361¦

¦Köris 0.8 0.4¦Gyer. 94 16 1489 9634 16605 4815 1035 33688¦

¦E.Kem 0.2 2.8 3.6¦Akác 104 277 553 86 1020¦

¦NNy 0.1¦Köris 75 158 2547 656 830 4266¦

¦HNy 1.2¦E.Kem 0 382 661 627 860 657 117 3304¦

¦Füz ¦NNy 18 94 112¦

¦Éger 0.0 2.8 6.2 0.9¦HNy 231 231¦

¦Hárs 0.3 ¦Füz ¦

¦E.LL 0.8 1.3 0.0¦Éger 23 174 846 155 2210 738 208 4354¦

¦Fenyö 18.9 192.0 184.7 173.1¦Hárs 0 1030 2085 73 3188¦

¦Össz. 23.2 327.0 267.5 285.3¦E.LL 83 102 7 12915 4981 18088¦

¦-------------------------------------¦E.LL 83 102 7 12915 4981 18088¦

¦ <PgDp> : Következö ¦Fenyö 920 12736 36181 54894 122802 250456 154801 33588 666378¦

+-------------------------------------¦Össz. 1146 19446 45015 75211 250532 462129 319632 73794 1246905¦

¦------------------------------------------------------------------------------¦

¦ <PgUp> : Elözö képernyö. <Esc> : Vége! ¦

+------------------------------------------------------------------------------+

2. ábra: Képernyőre kért korosztálytáblázat

Mint látható, a képernyőn kijelzett adathalmaz – a 80´25-ös korlát miatt – nagyon nagy­mértékben összegzett, kivonatolt: csak gyors áttekintésre, és nem részletes elem­zésre nyújt lehetőséget. Az adatok kiértékelését a papírra nyomtatott – jóval részletesebb – táblázatokat fölhasználva célszerű elvégezni.

A TOVÁBBFEJLESZTÉS SZÜKSÉGESSÉGE ÉS IRÁNYAI

Mint az előző ismertetésből kitűnik, az erdészei adatok nyilvántartásában jelenleg alkalmazott technológia a tegnap technológiája. Mindenképpen szüksé­gessé vált a továbblépés. A legfontosabb irányok:

1. grafikus felhasználói felület:

   1. az adatok térinformatikai adatbázisba történő konvertálása – ma már alapkövetelmény, indoklás nem szükséges;

   2. a lekérdezések táblázatos forma melletti diagramos megjelenítése – az adatok értelmezésében minőségi ugrást jelenthetne;

2. az adatok osztott adatbázisban történő kezelése:

   1. a redundanciák megszüntetése – a jelenlegi filozófiát megfordítva, nem az or­szágos, aktualizált adatbázisból kellene lebontani körzeti adathalmazokat; sőt nem is kéne állandó központi adatbázis, hiszen az a szükséges le­kér­dezések esetére automatikusan előállna;

   2. az adatpontosság növelése – minél közelebb visszük az adat­rög­zí­tés helyét az ész­lelés helyszínéhez, annál pontosabb lesz a rendszerben tárolt adat;

   3. a naprakészség növelése – a kötegelt üzemmódról (évente egyszeri adat­fris­sí­tés) áttérés a folyamatos adatbevitelre;

3. az adatok aktualizálása helyett az adatbázis „differenciális” felépítése – nem az a­dott évre növedékesített adatokat kellene elérhető módon tárolni, hanem az utol­só mért adatokat és az azóta bekövetkezett változásokat, melyekből mindig előállítható lenne az aktuális érték.

Irodalomjegyzék

1. Facskó Ferenc: Az erdőállomány-adattár működésének tovább­fej­lesz­té­se. Sopron, Rendszerszervezői diplomamunka. Sopron, Kézirat, 1990.

2. Hiller István: Erdészettörténet. Fejezetek a magyar erdőgazdálkodás és fa­ipar történetéből. Sopron, Erdészeti és Faipari Egyetem, Egyetemi jegyzet, 1985.

3. Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény

4. Magyarország erdeinek adatai, 1996. Állami Erdészeti Szolgálat, Budapest, 1997.