Véleménynyilvánítás és csoportos információ szűrés, mint az információs társadalom elemi hálózati aktusai

Kovacs Laszlo dr. <laszlo.kovacs@sztaki.hu>

MTA SZTAKI

Kivonat:

Egy lehetséges információs társadalom egy lehetséges informatikai szolgáltatási sziluettjét alkothatja a társadalmilag és/vagy történetileg meghatározott értékközvetítési mechanizmusok új hálózati technológiákban illetve szolgáltatási rendszerekben manifesztálódó digitális reprezentációi.

Bemutatjuk az MTA SZTAKI Elosztott Rendszerek Osztálya (DSD) az EU 4. Kutatási és Technológia Fejlesztési Keretprogram keretében végzett két kutatás-fejlesztési projektjének technológiai eredményeit. A Web4Groups EU projekt összetett, Web alapú, csoportmunka támogató szoftver rendszert hozott létre, melyben kifejlesztett hálózati szavazási rendszer képezi az MTA SZTAKI jelenlegi nyílt, ingyenes Internetes szavazórendszerének (www.sztaki.hu/services/voting) rendszertechnikai alapját. A SELECT EU projekt (www.sztaki.hu/SELECT) keretében a csoportos információszűrési (collaborative information filtering) technológiát fejlesztettünk ki.

Mindkét technológia az olyan hálózati technológiák csoportjába tartozik, mely társított metainformációk speciális osztályát, illetve a társított metainformációk minőségjavításának csoporttevékenység alapú módszerét használja. Az ilyen és ehhez hasonló hálózati technológiák bevezetése válhat az egyik legnagyobb jövőbeli lépésnek, mely elvezethet a mindennapi élet ezernyi döntésszituációjának hálózati technológiákkal való támogatásához.

Abstract

A future framework of network services of information societies can be built upon the digital equivalents, manifested in new network technologies and service systems, of traditional value transfer mechanisms, developed during the history of societies.

Technology results of two research and development projects of MTA SZTAKI Department of Distributed Systems under the umbrella of EU 4th Framework of Research and Technology Development Projects are presented. Web4Groups EU project developed a Web-based groupware system. Voting system technology developed during the project is the technology fundament of the current public and free Internet voting system of MTA SZTAKI (www.sztaki.hu/services/voting). Under the framework of SELECT EU project a collaborative information filtering technology was developed (www.sztaki.hu/SELECT).

Both technologies are belonging in the same set of technologies where a groupware-based method is used for the quality improvements of associated metainformation of special class. The introduction of these and similar networks technologies can lead us to the future steps of the IT supports of millions of decision acts of the everyday life.

1.0 Bevezetés

Az MTA SZTAKI Elosztott Rendszerek Osztálya (MTA SZTAKI DSD) az EU 4. Kutatási és Technológia Fejlesztési Keretprogram keretében két nemzetközi projektben vett részt mint kutató-fejlesztő partner. A Web4Groups projekt összetett, Web alapú, csoportmunka támogató szoftverrendszert hozott létre, melyben az MTA SZTAKI DSD többek között Internet szavazó rendszert fejlesztett ki. E szavazó rendszer képezi az MTA SZTAKI jelenlegi nyílt, ingyenes Internet szavazórendszerének (www.sztaki.hu/services/voting) rendszertechnikai alapját.

A SELECT EU projekt keretében az MTA SZTAKI DSD nemzetközi munkacsoportban csoportos információszűrési (collaborative information filtering) technológiát fejlesztett ki. E technológia alapját elemi értékelési (rating) információk gyűjtő rendszere képezi, mely jelenleg szintén ingyenesen hozzáférhető, nyílt Internet értékelési (rating) információszolgáltatást alkot (www.sztaki.hu/SELECT). Erre az alaprendszerre épülnek fel azok a fejlett szolgáltatásokat nyújtó rendszerkomponensek, melyek bonyolult csoportos információszűrést (collaborative filtering), csoportos javaslattételi szolgáltatást (recommendation) nyújtanak.

Mindkét rendszer illetve kifejlesztett technológia hasonló illetve azonos elemeket felmutató elméleti modell alapján épül fel: Adott valamilyen tárgy, valós vagy fogalmi objektum, illetve annak az Interneten elérhető valamilyen digitális reprezentációja. A digitális objektum a valós objektum hálózati digitális másának tekinthető avagy egy arról szóló digitális leírás.

A szavazási rendszer esetében ez az objektum maga a szavazás kérdőívén kérdésekkel jellemzett avagy egy konkrét honlappal referált valós objektum, míg a SELECT értékelési technológia esetében ez bármely az Interneten elérhető (URL-lel rendelkező) digitális objektum, (praktikusan pl. honlap) vagy társított metainformációkkal ellátott digitális könyvtári dokumentum avagy akár egy névvel ellátott fogalom (pl. egy termék megnevezése).

A két rendszer abban hasonlít egymásra, hogy mindkét esetben speciális struktúrával ellátott metainformációs típusokat társítunk a digitális objektumhoz és a társítás tényét egyértelműen (digitálisan) ábrázoljuk a felhasználók számára. Mindkét esetben a rendszerek az adott metainformációs típus alapján képesek nagyszámú metainformációs példányt (szavazatok illetve értékítéletek) begyűjteni a felhasználóktól. E metainformációs példányokat előre definiált kiértékelő algoritmusok alapján a rendszerek összesítik és az így elért eredményeket közvetlenül, valamilyen szintén előre definiált módon eljuttatják a felhasználóknak avagy további algoritmikus manipulációnak teszik ki más fejlettebb szolgáltatásokat megcélozva.

A két rendszer (a szavazási és az értékelési rendszer) leginkább - a számítástechnikai (architekturális) különbségektől eltérően - a társított metainformációk konkrét struktúrájában, azok szintaxisában és szemantikájában különbözik.

2.0 Metainformációs szemantikák, szintaxisok és struktúrák

Szavazási rendszer esetében a társított metainformációkat illetve azok szemantikáját a szavazási folyamatot kezdeményező (tehát a felhasználó) szabadon határozhatja meg. A szavazás tárgyát képező objektumra vonatkozó kérdések feltevésével a természetes nyelvi szemantika definiálja ezeket a metainformációkat. A definíció egyértelműsége tehát nem biztosított, ugyanakkor kultúr- és/vagy témakörönként a gyakorlatban jól használható egyértelműség adódik. A kérdések szintaxisát a rendszerbe épített kérdéstípusok (mint egyedül választható lehetőségek) korlátozzák, lehetővé téve az algoritmizált eredményeket kiértékelő rendszer megvalósíthatóságát. A kérdéstípusok erősen kultúra/szokás függőek, pl. míg a mindennapi ember számára valószínűleg a jelenleg a rendszerbe épített 5 különféle kérdéstípus megértése és használatának elsajátítása is nehézséget okoz, addig pl. egy on-line marketingfelmérésre szakosodott cég alkalmazottai részére e rendszer csak szegényes kérdéstípus választékot tud nyújtani. Az eredménykiértékelő algoritmusok belső működése (eltekintve a legegyszerűbbektől pl. többségi kiértékelés) általában nem ismert a mindennapi felhasználó számára. Ezen algoritmusok (tömeg)oktatása tud majd csak elvezetni oda, hogy a felhasználók teljes bizonyossággal és tudatosan fogják tudni majd használni e már jelenleg beépített lehetőségeket. Ugyancsak fontos kérdés az, hogy egy adott kiértékelési algoritmus milyen társadalmi elfogadottsággal bír. Bizonyos (általában a legegyszerűbb) algoritmusok, a számtalan korábbi társadalmi felhasználás miatt a mindennapi kultúra részének tekinthetők, míg mások (pl. a kisebbség érdekérvényesítő képességét megerősítő/lehetővé tévő módszerek) még egyáltalán nem.

A szavazási folyamatban társított metainformációkból származtatott metainformációk (szavazási eredmények) keletkeznek. Az eredmények ugyanolyan struktúrában kerülnek publikálásra, mint amilyen struktúrában azokat definiálták (tehát kérdésenként).

A értékelési rendszer esetében a társított metainformációk (értékelési kategóriák) rendszerszinten rögzítettek, bár konkrét rendszerünk átkonfigurálás után képes bármilyen más, új kategóriát is kezelni. Ezen kategóriák társadalmi szinten informálisan rögzített, többnyire egyértelmű szematikával bírnak (pl. egy adott dokumentum minősége, olvashatósága, nyelvhasználata stb.). A rendszerben aktuálisan konfigurált metainformácók konkrét szintaxisa alapján a rendszer a felhasználóktól begyűjt számos vagy számtalan metainformációs példányt és azokat egy adatbázisban mint elemi értékelési adatokat elmenti. Az elemi értékelésekből itt is származtatott értékelési metainformációk keletkeznek, melyeket a rendszer a vonatkoztató entitásra mutató referenciával együtt szintén eltárol illetve kérésre kiszolgáltat.

Az elemi és származtatott metainformációk egy adott objektumra vonatkoznak, annak sajátos egyedi tulajdonságait tükrözik. Ha a rendszer felhasználóiról is gyűjtünk adatokat előre definiált metaadat-struktúra alapján, akkor szerencsés esetben képesek vagyunk e két elmentett metaadathalmaz (az objektumra vonatkozó elemi és származtatott metaadatok illetve a felhasználóra vonatkozó elemi és származtatott metaadatok) adott algoritmikus feldolgozására és ez alapján javaslattevő jellegű döntéseket automatikusan hozni (pl. arról, hogy egy adott objektum nagy valószínűséggel releváns (érdekes, érdeklődési körébe tartozó) információkat hordoz egy adott felhasználó számára vagy sem).

A csoportos információszűrő módszerek részben informatikán kívüli alapproblémája az, hogy egy ténylegesen jól használható, bizonyítottan jó eredményeket felmutató rendszer létesítéséhez alapfeltétel az, hogy a rendszer felhasználóiról, viselkedésükről, vélekedésükről a rendszer információkat gyűjtsön és azokat eltárolja, illetve az eltárolt felhasználói profilokat egymással összehasonlítsa. Mindez jelentős magánszféra (privacy) problémát foglal magában, melynek kezelése csak részben tud megvalósulni az informatika keretén belül. A módszerek alkalmazhatóságának kulcsa, hogy a felhasználók önként lemondjanak intim intellektuális létük egy szeletéről, feloldják annak sajátmagáért való voltát és részben kitárulkozva, a belső információkat a rendszerrel implicite közölve, új és hatékony információszűrési szolgáltatást kaphatnak. Az adok-kapok (feladom a magánszférám (privacy) egy részét, különleges szolgáltatásokért cserében) egyensúly beállítása a rendszerek sikerességének egyik fontos záloga.

3.0 Nyílt Internet szavazási rendszer (www.sztaki.hu/services/voting)

A SZTAKIWeb szavazórendszere jelenleg a következő fontosabb szolgáltatásokat nyújtja:

Szavazási folyamat (voting process) létrehozása
Szavazók (egyéni és csoportok) megnevezése
Felkérésés (e-mailben) szavazásban való részvételre
Szavazás kérdőívének on-line létrehozása
Szavazási folyamat struktúrájának (időbeli kiterjedésének és logikai összefüggéseinek, forgatókönyv) meghatározása
Szavazási folyamat menedzselése (indítás, megállítás, továbbindítás, paraméterek módosítása, stb.)
Emlékeztető küldése és a szavazási eredményeinek közlése web-en vagy e-mailben
Titkos (a nyílt szavazási listákon nem szereplő) szavazási folyamat, korlátozott hozzáférésű (jelszóval védett) szavazási folyamat létrehozhatósága
A szavazási folyamat eseményeinek naplózása (logging)
Névtelen szavazás lehetősége
A kérdőívben 5 különféle kérdéstípus (egyszerű választás, többszörös választás, értékelés, rangsorolás és allokatív választás)
Megjegyzésfűzés lehetősége minden kérdéshez
Szabad tárgyalást lehetővé tévő fórum szolgáltatás társítása egy--egy szavazási folyamathoz.
Többnyelvű felhasználói felület
Többnyelvű szavazási folyamat (ugyanaz a kérdőív több nyelven párhuzamosan, többnyelvű eredmény generálás)

A szavazás egy olyan tevékenységfajta, amelyet bárki könnyen létrehozhat és konfigurálhat. A konfigurálást a tevékenység szervezői végzik: kijelölik a szavazásra és megfigyelésre jogosultakat, elkészítik a kérdőívet és a forgatókönyvet. Ezután az elindított szavazási eljárás automatikusan végrehajtódik a forgatókönyv alapján.

A megadott időpontban elkezdődik a szavazatok gyűjtése, a szavazásra jogosultak kitölthetik a szavazás kérdőívét. Az így kapott szavazatot a rendszer ellenőrzi és eltárolja. A kérdőív szerkesztésekor 5 féle kérdéstípus közül választhatunk, ezek: egyszerű és többszörös választás, értékelés, rangsorolás és allokatív választás. (Allokatív választás esetén adott számú pontot kell elosztani az egyes választási lehetőségek között.) Ezen kívül minden egyes kérdésnél beállítható, hogy lehet-e tartózkodni és megjegyzéseket fűzni a kérdéshez.

A megadott időpontokban a tárolt szavazatok alapján egy összesítést (eredményt) számol ki a rendszer, melyet a megfigyelők elolvashatnak. Lehetőség van ezen kívül értesítők, emlékeztetők küldésére e-mailben, valamint az eredményt is postázhatjuk egyes felhasználóknak. A szavazás lezárultával az eredmény, a szavazás részletes leírása és naplója továbbra is - mint egy archívum - elérhető a rendszer felhasználói számára.

A szavazás szervezése is a Web-böngészőn keresztül zajlik. A szervezők folyamatosan felügyelni tudják a szavazás folyamatát, és szükség esetén közbe tudnak lépni, és meg tudnak változtatni bizonyos beállításokat, ki tudják javítani a hibákat. A szervezők tevékenységéről azonban a visszaélések elkerülése végett a megfigyelők a szavazás naplójából értesülnek.

A szervezők egyszerű HTML űrlapok kitöltésével készíthetik el a kérdőívet és a forgatókönyvet. A forgatókönyvben lehet beállítani azt, hogy ki szavazhat, meg lehet-e változtatni a szavazatot, és hogy milyen módon történik a szavazatok nyilvántartása. Ez lehet nevesített, titkos és névtelen. Nevesített szavazás esetén a szavazók neve megjelenik a szavazat mellett az eredményben. Titkos szavazás esetén a szavazók neve a megfigyelők számára titokban marad, de a szavazattal együtt a rendszer adatbázisába bekerül. Névtelen szavazás esetén a szavazó neve a rendszer adatbázisába sem kerül bele, így semmiképpen sem derülhet ki a szavazó kiléte.

A forgatókönyv-szerkesztőhöz tartozik még egy csoportszerkesztő is, amellyel felhasználók csoportjait lehet létrehozni illetve megváltoztatni. A csoportok tartalmazhatnak már korábban regisztrált felhasználókat és új felhasználókat is, utóbbiaknál e-mail cím megadása kötelező.

A rendszer többnyelvű felhasználói interfésszel rendelkezik, ugyanakkor lehetőség van egyidejűleg többnyelvű kérdőív alapján pl. nemzetközi szavazási folyamatokat kezdeményezni, vagyis az elkülönülő, más-más anyanyelvű felhasználók ugyanazt a kérdőívet saját anyanyelvükön tudják olvasni miközben ugyanazon szavazásban vesznek részt és az eredményeket is saját anyanyelvükön tudják olvasni.

3.1 A szavazórendszer architektúrája

A szavazórendszer architektúráját a következő ábrán követhetjük nyomon:

A felhasználóval a rendszer kettős felhasználói interfészen kerülhet kapcsolatba: szinkron felhasználói interfész a WWW-n keresztüli, az aszinkron interfész a felhasználók felé történő e-mail kapcsolatokat teszi lehetővé. Az adatbázisban tárolásra kerül minden perzisztens információs objektum: Szavazási folyamatonként egy szavazásvezérlés objektum jön létre, mely a teljes szavazási folyamat összes adatát és funkcionalitását tartalmazza. A szavazási folyamatban résztvevő segédobjektumok (pl. a szavazás forgatókönyve (mint állapotgép), a szavazás kérdőíve, eredmények listája, szavazatok, felhasználók azonosítása, felhasználói csoportok azonosítása) ugyancsak tárolásra kerül. Az időzítéskezelő ágens felelős minden időben előre meghatározott parancsok végrehajtásáért vagyis mint parancsütemező funkcionál. A felhasználóktól érkező üzenetek feldolgozását (parsing) illetve a nekik szánt szöveges üzenetek generálását külön segédobjektumok teszik lehetővé. A szavazás eredményeit statisztikai algoritmusokat megvalósító programrészek generálják.

4.0 . Értékelő és javaslattevő (rating, recommendation) rendszer (www.sztaki.hu/SELECT)

A SELECT szerver értékelő és javaslattevő szolgáltatásokat nyújt. Az értékelő szolgáltatás egy témakör vagy üzletág vagy csoport számára nyújt értékelési és ez alapján összhasonlítási, rangsorolási lehetőséget. A szolgáltatásban értékelési kategóriák vannak, minden egyes kategória a másiktól függetlenül kitölthető, és egy különálló értékelési szempontot képvisel. A kategóriák többféle típusúak lehetnek: szöveges, numerikus vagy címkés. Címkés kategóriák esetén az egyes címkékhez ikont (pl. 1, 2 vagy 3 csillag) illetve értelmező szöveget (pl. gyenge, közepes, jó) lehet rendelni több nyelven. A kategóriáknak még több speciális paraméterezése lehetséges, például megadható, hogy milyen módszerrel számolja a rendszer az összesített eredményt (pl. átlag, középérték, stb.), illetve importálni lehet kategóriákat más szolgáltatásoktól, vagy meglévő kategóriákat egy új kategóriába "összegyúrni". A beérkező értékelések alapján a rendszer azonnal újraszámolja az összesítéseket, így az objektum aktuális értékelése külön számítások nélkül, azonnal lekérhető.

A rendszer javaslattevő szolgáltatásainak alapja a felhasználók személyes preferenciái alapján kiválasztott, de általa korábban még nem ismert objektumok szolgáltatása. A rendszer a csoportos információszűrés (collaborative information filtering) technológiáját alkalmazza. Ez azt jelenti, hogy egy objektum esetében a rendszer tételez (kiszámít) egy olyan értékelést, melyet egy adott felhasználó adott volna, ha korábban ismerte volna az objektumot. Ha így az adott objektumot a rendszer magas értékelésűnek találja, akkor azt gondolhatjuk, hogy a felhasználót valószínűleg érdekelni fogja az adott objektum, így a rendszer új javaslatként ezen objektumot szolgáltatja a felhasználó számára. A jelenlegi SELECT rendszer 4 különféle és ezek kombinációját mint ötödik kiértékelési algoritmust használ (Grouplens, Enhanced Grouplens, anonymous, keywords, combined) az értékelési predikció kiszámítására. Bizonyítottan legjobb eredményt az első 4 algoritmus bizonyos súlyozással kialakított kombinációja adja.

4.1 A SELECT rendszer architektúrája

A rendszer egy XML és HTTP alapú protokollon keresztül kommunikál a külvilággal, így sokféle interfészt lehet hozzá készíteni. Különböző klienstechnológiákat alkalmaztunk már a szerver elérésére: PHP, önálló Java alkalmazás, Java servlet, Perl CGI szkript. A külső szerverekkel, szolgáltatásokkal való integrálásnak kidolgoztuk többféle módját. Lehetséges egyszerű HTML oldalba behelyezni az oldal aktuális értékelését mutató ikont, és az ikonra kattintva a látogató saját értékelését is elküldheti a rendszernek. Javascriptet alkalmazva ez a módszer úgy javítható, hogy az értékelésre egy újonnan megnyíló kisebb ablakban legyen mód. Ezt a módszert továbbfejlesztve ún. bookmarklet-et alakíthatunk ki, melyet böngészőnk eszköztárára helyezve, rákattintva az éppen böngészett oldalt tudjuk értékelni. Ezt a bookmarklet-et használva nem csak másoknak segíthetünk az értékeléssel, hanem magunknak is, mivel az eszköz úgy van kialakítva, hogy egyfajta személyreszabott keresőként is szolgál, és értékeléseink alapján új oldalakat is tud ajánlani nekünk.

Az értékelő szerver Java-ban készült, és egy SQL szervert használ adattárolásra. A szerver alapja az adatbázis köré szerveződő ágens környezet. Az értékelések elfogadásán kívül minden utófeldolgozást ágensek végeznek. Jelenleg a rendszerben keresést segítő, weboldalajánló, automatikus értesítést küldő és természetes nyelvi feldolgozó ágensek működnek, de könnyen lehet új ágenseket is a rendszerbe integrálni. Az ágensekkel a hálózati protokollon keresztül is lehet kommunikálni, és a rendszeren belül is igénybe vehetik egymás szolgáltatásait.

A rendszert WWW oldalak értékeléséhez kibővítettük néhány segédfunkcióval. Az értékelt weboldalakat a rendszer letölti, és a természetes nyelvfeldolgozás technikáival megpróbál minél több információt szerezni azokról. Itt felkészültünk szabványos társított metaadatok fogadására is. Az újonnan az adatbázisba került weboldalakat összehasonlítja a rendszer a felhasználók (automatikusan számított) érdeklődési profiljával, és amennyiben a felhasználó kéri e-mailben értesítést küld az érdekesnek tartott URL-ekről.

5.0 Társadalmi érték- és véleményközlési rendszerek Interneten

A társadalmak a tények felismerésére, azok és egyéb értékek humán közvetítésére intézményesült rendszereket hoztak létre. Például a tudományos kutatás mint intézményesült tényfeltárás, az oktatási rendszerek, mint tény és érték közvetítő rendszerek funkcionálnak. A mindennapi élet humán résztvevői intézményesítés nélküli értékközvetítő rendszerekkel is kapcsolatban állnak (pl. baráti, családi, kollegiális tanács). Ezen informális rendszerek működése nélkül a lények társadalomban betöltött funkciói nem gyakorolhatók.

A szavazás esetében előre meghatározott humán csoport (különféle) szempontok alapján megfogalmazott különféle szemantikájú és különféle lehetséges válaszadási lehetőségek szerint kialakított kérdésekre ad választ. A csoport méretét a szavazást megelőzően határozzuk meg, vagy a szavazási folyamat mint időben lejátszódó, de időben véges kiterjedéssel rendelkező entitás biztosítja a feldolgozandó szavazatok véges számát. A szavazási folyamatban kitüntetett szerepet játszik a kérdések összeállításáért felelős egyén vagy csoport (pl. ha valamilyen csoporttevékenység eredményeképpen jön létre egy szavazási folyamat). Itt és most eltekintünk annak a kérdéskörnek a tárgyalásától, hogy mennyiben tudja befolyásolni a válaszadást a kérdés maga avagy a kérdésfeltevés mikéntje. Köztudomású tény az, hogy jelentős manipulálási lehetőséget tartalmaz mindkét aktus. Ugyancsak el kell tekintenünk annak a tárgyalásától, hogy az alkalmazott szavazatszámlálási algoritmusok maguk (melyek általában történetileg alakultak ki), hogyan befolyásolhatják a szavazás végeredményét (pl. egy adott prekoncepció alátámasztását). Mindkét kérdéskörnek jelentős szakirodalma van, melyre most csak hivatkozhatunk.

Számunkra most elsődleges annak a vizsgálata, hogy a meglévő társadalmi érték és vélemény közvetítő mechanizmusok hogyan, milyen formában, milyen ütemben valósíthatók meg avagy támogathatók új típusú hálózati információs szolgáltatások módján.

Mindezidáig a különféle társadalmakban számos értékközvetítő tradicionális rendszer intézményesült. Pl. a fogyasztói társadalmak létrehozták az intézményesült fogyasztóvédelmi és a fogyasztó-orientálására alkalmas rendszereket (pl. terméktesztek publikációja, vagy a fogyasztóvédelem más intézményei). Ezek az intézmények kölönféle szempontok alapján (objektív, vagy annak látszó módon) tesztelik a termékeket és az eredményeket eljuttatják a potenciális felhasználókhoz, vásárlókhoz személy szerinti termékválasztásukban orientálva őket, ugyancsak szolgálva a termelők elemi érdekeit.

Elsődleges kérdésként merül fel az, hogy melyek azok a társadalmi érték- és véleményközvetítési (É/V-K) rendszerek, melyek hálózati leképezésétől várható egy új minőség elérése, túlmenően a közvetítés sebességének illetve az adott hálózati lefedettségből adódó kiterjedtség és/vagy elterjedtség növekedésétől.

Prekoncepcióként elfogadhatjuk azt a hipotézist, hogy a meglévő É/V-K rendszerek egyszerű felgyorsítása informatikai eszközökkel pozitív eredménnyel jár, mert a gyorsabb közvetítés egyben nagyobb lefedettséget eredményez, és így az É/V szabadabb áramlása elősegítheti a pontosabb, racionálisabb avagy értékekkel telt humán döntések gyorsabb meghozatalát. A meglévő társadalmi (döntési) mechanizmusok (társadalmi protokollok) egyszerű hálózati leképezésén túlmenően lehetőségünk van ezen bevett mechanizmusok felülvizsgálatára, a korábban tapasztalt hiányosságok kiküszöbölésére és/vagy vadonatúj, csak hálózati informatikai környezetben megvalósítható új protokollok kidolgozására illetve munkába állítására. Ilyen kísérletek csak in vivo végezhetők el.

5.1 Szavazás in vivo

Az MTA SZTAKI által kifejlesztett és munkába állított nyílt és szabad Internet szavazási rendszer a társadalmilag meglévő szavazási elrendezések, protokollok legnagyobb részét alkotó, azok leggyakraban előforduló változatait támogatja. Nem csupán az egyszerű kétválasztásos avagy többségi szavazást lehetővé tévő elrendezések konfigurálhatók, hanem a rendszer bonyolultabb kérdés/válasz típusokkal, meghatározott időstruktúrával rendelkező szavazási folyamatokat is programozhatóvá tesz. A szavazási folyamatokat kísérő leggyakoribb csoporttevékenységek (felhívás szavazási folyamatban való részvételre, értesítés a szavazás megindulásáról, a szavazatok leadásásnak közelgő határidejéről, az eredmények szétosztása) ugyancsak társíthatók illetve együtt járnak egy szavazási folyamattal.

Az MTA SZTAKI szavazási rendszerének legnagyobb erénye azonban nem ebben rejlik, hanem abban, hogy a technológiai fejlesztés eredményeképpen potenciálisan minden Internet felhasználó képes viszonylag egyszerűen, könnyen és gyorsan elsajátítható felhasználói interfészen keresztül saját maga is szavazási folyamatokat kezdeményezni. Vagyis e technológiai fejlesztés széleskörűen teszi elérhetővé a szavazást, mint olyat, egy ismert társadalmi protokollt, illetve annak valamely rugalmasan megválasztható változatát, mint a bevett társadalmi döntéstámogató eszközrendszer egy adott fajtáját. Az, hogy a szavazás nem csupán mint jó esetben 4 évenként sorrakerülő politikai választás manifesztálódik az egyén tudatában, hanem ilyetén módon a mindennapok részévé válhat, jelentős változásokat hozhat az egyén választási lehetőségeinek javulása, az egyéni vélemények csoportvéleménnyé csatornázása tekintetében. E csatornázás hálózati infrastruktúrájának egyik alapeleme, alapköve lehet e nyílt hálózati szavazási rendszer nyújtotta szolgáltatás beindítása és elterjedése.

Egy választási folyamat létrejöttének előfeltétele az alternatívák formális vagy informális létrejötte. Az alternatívák létrehozása általában egy csoporttevékenység, mely jól ismert csoporttevékenység-mintákkal általában leírható. E csoporttevékenység rendszerint kötetlen beszélgetés, vita (pl. brainstorming) során spontán felvetődő gondolatok egymás mellé társítását, majd az alternatívák formába öntését jelenti. Az Internet jelenleg számos, amúgy egymásra kísértetiesen hasonló információs szolgáltatásrendszert kínál e csoporttevékenység céljára, nevezetesen a fórumozó (aszinkron), az on-line beszélgetéseket támogató (szinkron) csoportszoftver-rendszereket. Az ilyen típusú rendszerek (pl. news, irc) használata már az Internet hőskorában is globálisan elterjedt, manapság viszont az ezen rendszerek, mint - amúgy egymástól elszigetelt - Internet vitafórum szigetek virulnak.

Ellentétben a világméretű news szolgáltatással, mely a teljes Internetre (praktikusan a teljes Földgolyóra) kiterjedő kommunikációs infrastruktúrát hozott létre, a web-helyeken, portálokon manapság elérhető fórumozó szoftverek kizárólag az adott web helyet közvetlenül látogató közönségnek szólnak. Hiányoznak belőlük azok a rendszerkomponensek, melyek ezeket a fórumozó szoftvereket egymással (más fórumozó szoftverekkel) információcserét, ezáltal csoport-csoport kommunikációt (vagyis amikor csoportok és nem csupán egyének beszélgetnek illetve tárgyalnak hálózaton keresztül) lehetővé tévő információs rendszerekké tennék.

5.2 Értékelő (rating) rendszer in vivo

Hasonlóan a szavazási rendszerhez a SZTAKI DSD értékelő és csoportos javaslattevő (recommendation) rendszere szintén a mindennapok elérhető szolgáltatásává teszi e korábban nem "Internetizált" szolgáltatást, melyben felhasználók egy csoportja egy adott objektumról szóló vélekedését anonim módon de nyilvánosan közölheti, befolyásolva ezzel más felhasználók egyéni döntéseit. Ha a rendszer az összes hálózati felhasználótól kapott értékelési információkat válogatás nélkül összesíti, akkor a "kollektív bölcsesség" egy adott Internet leképezését kapjuk. Ez már klasszikus esetekben is bizonyítottan nem biztos, hogy globális optimumhoz vezető döntésekhez visz, ugyanakkor mivel a rendszer képes jól meghatározott, megfelelő háttérrel, referenciával (pl. szaktudás, spec. érdeklődés és előélet) rendelkező felhasználói csoportok értékelését is összegezni, ezért az eredményül kapott javaslatok minősége jelentősen javítható. Az ennél is fejlettebb csoportos információszűrő technológiák elérhetővé tétele (pl. bárki beépítheti e szolgáltatást saját egyéni szolgáltatásrendszerébe) jelenleg még nem bír nagy társadalmi elfogadottsággal.

Az értékelő és csoportos javaslattevő rendszer másik fontos funkciója a felhasználók általában szűk tér/idő/fogalom/véleménykörben mozgó akcióit/döntéseit szélesebb merítésssel, szélesebb környezetbe helyezni. Vagyis a rendszer olyan, az adott egyéni felhasználó által korábban egyénileg nem megtapasztalt entitásokra hívhatja fel a figyelmet, mely az eltérő előélet/tapasztalat börtönéből kiszakíthatja a felhasználót és számára eleddig még nem felfedezett új információk birtokába juttathatja. Az Interneten elérhető információk ilyen csoportos szűrési módszere egy új eszköz, melyet párosítva a klasszikus információkereső rendszerek folyamatosan fejlődő technológiáival remélhetőleg úrrá lehet lenni jelenlegi és a jövő egyik legnagyobb problémáján, a primitív információkereső eszközök alacsony hatékonyságú felhasználását kísérő határtalan emberi idő- és ezáltal életpocsékoláson.

6.0 Utószó

Akkor várható a fentiekben bemutatott és ezekhez hasonló hálózati technológiák közvetlen és tömegjelenségként mérhető társadalmi hatása, amennyiben kiépülnek az elemi és/vagy lokális döntéshozatali mechanizmusok globális méretűvé (vagy legalábbis település, régió, országos szintre) duzzasztását/csatornázását lehetővé tévő hálózati technológiái. Rendszerek ilyen együttműködését nyílt, szabványosított megoldások elterjedése alapozhatja meg. Magyarországon eleddig még nem történt kezdeményezés sem helyi vagy régió avagy akár diszciplináris, témaköri szinten ilyen (kvázi) szabványosítás irányában.

Az általunk kifejlesztett szavazási (voting) és értékelési (rating) technológiák mindenki számára közvetlen elérhetővé tettek egy-egy eleddig szokatlan internetes szolgáltatást, egy-egy új lehetőséget, megteremtve az alulról építkezés egyedi építőköveit, mint egy jövőbeli információs társadalom elemi hálózati (döntési) aktusait kiszolgáló szoftverkomponenseket.

Referenciák

SELECT projekt honlap, URL: www.sztaki.hu/SELECT
SZTAKI szavazó rendszer honlap, URL: www.sztaki.hu/services/voting
MTA SZTAKI, Elosztott Rendszerek osztály honlap, URL: www.sztaki.hu/sztaki/aszi/dsd
R. Alton-Scheidl, S. Diallo, G. Tscherteu: Social Functions in Virtual Communities - Some Challenges for the Metadesign of a Web Based Conferencing Service, Informatik Forum, Band 10, Nr. 2, June 1996, ISSN 1010-6111, pp 47-54
"SELECT: Social and Collaborative Filtering of Web Documents and News", (R. Alton-Schiedl, J.r Ekhall, O. van Geloven, L. Kovács , A. Micsik, C. Lueg, R Messnarz, D. Nichols, J. Palme , T. Tholerus, R. Procter, D. Mason, E. Stupazzini, M. Vassali, R. Wheeler,), 5th ERCIM Workshop on User Interfaces for all, Dagstuhl, Germany, Nov. 28th - Dec. 1st 1999
Iain McLean: Democracy and new technology, Polity Press, 1989, ISBN 0-7456-0447-1
D. R. Newman, P. J. Emerson: The on-line preferendum: a tool for voting, conflict resolution and decision-making, in Voting, Rating, Annotation, (Roland Alton-Scheidl, Rupert Schmutzer, Peter Paul Sint, Gernot Tcsherteu eds.), ISBN 3-7029-0437-9 Oldenbourg Wien, 1997, pp. 131-146
Arnold B. Urken: Social Choice Theory and Distributed Decision Making, Proceedings of the IEEE/ACM Conference on Office Information Systems, Palo Alto, 1988
Stuart Weibel: Metadata: The Foundations of Resource Description, D-Lib Magazine 1(1), July 1995, ISSN 1082-9873, URL: http://www.dlib.org/dlib/July95/07weibel.html
Annex A: Draft user requirements for computer-supported voting and polling as a group communication task, ISO/IEC JTC 1/SC 18/WG 4 N 1851 annex to N 1847
László Kovács, András Micsik: A public service for surveys and decision polls, On the Way to Electronic Government, workshop at DEXA'2000 (Database and Expert Systems Applications), Greenwich, United Kingdom, September 6-8. 2000
László Kovács, András Micsik: The Collaborative Web, ERCIM News No. 41, April 2000, Le Chesnay ISSN 0926-4981, pp. 35-36, URL: http://www.ercim.org/publication/Ercim_News/enw41/kovacs.html
Kovács László, Micsik András: Web4Groups: csoportmunka támogatás az Interneten, Networkshop, Győr, 1998 április 15-17.
László Kovács: Discovery of Resources within a Distributed Library System, Communications of the ACM, Vol. 41. No. 4. April 1998,
László Kovács, András Micsik: The Design of Voting and Rating Services within Web4Groups, 2nd CSCW in Design Workshop, Bangkok, Thailand, 1997
Gergő Kiss, László Kovács, András Micsik: Voting and Rating within Web4Groups, Proceedings of the First European Conference on, Voting, Rating, Annotation, Vienna, 21 - 22 April 1997