A Magyar Soros Alapítvány informatikai fejlesztései a közoktatásban 1995-2000

Koplányi Emil <kemil@soros.hu>

Soros Alapítvány

A Számítógépes iskola a nyílt társadalomért részprogram keretében 4 év alatt közel 700 millió Ft informatikai támogatáshoz jutottak a közoktatás szereplői. Ennek a rövid összefoglalónak – a részprogram sokrétű tevékenységének, nagyságának köszönhetően – mindössze az lehet a célja, hogy egy történeti áttekintést nyújtson a Soros Alapítvány talán legfontosabb programjáról.

A Közoktatás-fejlesztési program részeként az Számítógépes iskola a nyílt társadalomért részprogram is osztozott a megaprogram azon alapgondolatában, miszerint nyitott közoktatási rendszer kiépítése a cél, és mindezt a Jefferson-i elvek szerint kell megvalósítani.

Egy demokratikus társadalom közoktatásának céljait máig ható érvénnyel fogalmazta meg kétszáz évvel ezelőtt Thomas Jefferson:

- minden állampolgárnak megadni az ügyei intézéséhez szükséges ismeretet;

- képessé tenni arra, hogy a maga számára számítást végezhessen, kifejezhesse és megőrizhesse gondolatait, szerződéseit és könyvelését írásban;

- olvasással tökéletesíthesse magatartását és képességeit;

- megértse kötelességét a hozzá közelállókkal és országával szemben, és hozzáértéssel tudja betölteni azokat a feladatköröket, amelyeket rábíznak;

- ismerje jogait; gyakorolja rendben és igazsággal, miket magának tart fenn; képes legyen helyes érzékekkel kiválasztani azokat, akikre e jogokat bízza; tudja ellenőrizni azok szorgalmát, tisztaságát és ítélőképességét;

- és általában értelemmel és tisztességgel tudja követni azokat a társadalmi viszonyokat, amelyekbe kerül.

A Számítógépes iskola a nyílt társadalomért program hangsúlyozottan törekedett a Jefferson-i elvek gyakorlatba történő átültetésére, így a Jefferson-i kísérlet “alcímet” is megkapta, és a program alapjául az együttműködő és kreatív egyén jelentőségét emelte ki. A program stratégiájában a következő sarkalatos pontok kerültek kijelölésre:

- új típusú ún. számítógépes írástudás

- folyamatban történő gondolkodás

- résztvevő állampolgár

- kreatív multimédia alkalmazása az oktatásban

A Számítógépes iskola a nyílt társadalomért részprogram 4 éves működése során az egyes konkrét pályázati kiírások – az alapcélok megtartása mellett – folyamatosan változtak, hiszen a kuratórium az újabb pályázati kiírások kidolgozásánál figyelembe vette a korábbiak tapasztalatait:

2. Táblázat: Az Iskolai informatika program történeti összefoglalása

A Számítógépes iskola a nyílt társadalomért program keretein kívül is volt néhány olyan pályázati kiírás, mely kapcsolatban állt az iskolák informatikai helyzetével. Ezek többsége a Közoktatás-fejlesztési szakkuratórium saját hatáskörébe tartozott.

2. Táblázat: Egyéb informatikai fejlesztések

1995–ben a részprogram még az Információs forradalom az oktatásban nevet viselte és ekkor került meghirdetésre a program első – és az egyik legmeghatározóbb – pályázati kiírása “Számítógépes iskola a nyílt társadalomért” elnevezéssel.

A cél az volt, hogy a komplett informatikai laborokat a nyertes iskolák minél szélesebb körben integrálják az oktatásban. Fontos elvárás volt a pályázó iskolákkal szemben, hogy pályázati elképzeléseikben ne csak az informatikai elképzeléseiket ismertessék, hanem próbáljanak meg a “nyitott társadalom” gondolatkört alkalmazni a számítástechnikai–hálózati viszonyok között (pl. diák-rendszergazda, szabad hozzáférés az eszközökhöz stb.). Ezt a pályázati kiírást tekinthetjük a későbbi Jefferson pályázatok előfutárának.

Külön ki kell emelni, hogy ennek a pályázatnak a keretében kapott 40 iskola dial-up Internet hozzáférést. Később a Soros Alapítvány ezeknek az iskoláknak nyújtott bérelt vonali Internet hozzáférést a C3 Központon keresztül 1997-től, és ezt a fejlesztést méltán tekinthetjük az oktatási kormányzat által elindított Sulinet program előzményének.

A Soros Alapítvány, a Művelődési és Közoktatási Minisztériummal és a Microsoft Magyarországgal együttműködve hirdette meg a Verseny ‘95-öt. A verseny keretében több mint 300 középiskola diákcsapata hozott létre prezentációkat különböző – a fiatalokat érdeklő – témákban (pl. alternatív energiaforrások, környezetvédelem).

A kuratórium 1996-ban szükségesnek vélte, hogy a globális infrastrukturális fejlesztéssel szemben, jól elhatárolható stratégiai területek mentén folytatódjon a program.

Így a következő pályázati programok kerültek kidolgozásra:

- Jefferson program

- Iskolai könyvtárak informatikai fejlesztése

- Multimédia oktatási anyagok fejlesztése

A részprogram rendelkezésére álló erőforrások ilyen módon történő megosztása természetesen azt jelentette, hogy az egyes pályázatok szigorú feltételekkel jelentek meg. Ennek ellenére több mint 700 iskolai könyvtár jelentkezett a részükre kiírt pályázaton…

1997-ben a multimédiafejlesztések időigényes volta miatt a kuratórium úgy dönt, hogy amíg ebben a pályázatban az első tapasztalatok nem érkeznek be, addig nem ír ki újabb pályázatot.

Az előző évi nagymértékű iskolai könyvtár “túljelentkezés” szükségessé tette, hogy újabb pályázat kerüljön meghirdetésre ezen a területen. Azok az iskolai könyvtárak pályázhatnak, melyek az elmúlt évben benyújtották pályázatukat, de támogatást nem kaptak. Emellett fontos változás volt, hogy a Jefferson program keretében a kuratórium célzottan kistelepülésen működő iskolák részére hirdetett meg pályázatot, valamint lehetőséget adott a korábbi években nyertes “jeffersonos” iskolák részére, hogy kiegészítő támogatásra, illetve programjukban résztvevő tanárok, diákok díjazására pályázzanak az 1997-es évben.

Az 1998-as költségvetés kismértékben csökkent, de ez nem akadályozta meg az Iskolai informatika program kuratóriumát, hogy az egyik legaktívabb, legsokrétűbb pályázati évet dolgozza ki.

Újra támogatásra kerülnek multimédia oktatási anyagok, azzal a nagyon fontos feltétellel, hogy csak iskolai közösségek pályázhatnak. Újabb pályázati lehetőség nyílik az iskolai könyvtárak részére is.

Új programként kidolgozta a kuratórium az informatikai szakértői csoportok pályázati felhívását. Ez a program feltételezte, hogy informatikai szakértői csoportok – néhány napos – helyszíni tanácsadására az iskolákban van kereslet, illetve vannak olyan felkészült szakemberek, akik vállalják az ilyen típusú együttműködést oktatási intézményekkel. A pályázat két szakaszból állt, az első szakaszban a szakértői csoportok, míg a második szakaszban az tanácsadást igénylő iskolák kerültek kiválasztásra.

A regionális rendszergazda program – az Oktatási Minisztériummal együttműködve – azoknak az iskoláknak a tapasztaltait kívánta felhasználni, melyek a korábbiakban a Soros Alapítványtól bérelt vonali Internet hozzáféréssel rendelkeztek. A program keretében ezek az iskolák megosztották az Internet hozzáférés üzemeltetésével, használatával, módszertani alkalmazásával kapcsolatos tapasztalataikat, azokkal az iskolákkal, melyek akkor jutottak hozzá a Sulinet program keretében hasonló lehetőséghez.

A kistérségi informatikai pályázat célja egy olyan kísérlet, mely megoldást jelenthet a kistelepülésen működő iskoláknak arra, hogy megfelelő minőségű informatikaoktatást tudjanak folytatni. A kísérlet keretében 4 iskola – és az iskolák fenntartói – működtek együtt. Az Alapítvány egy 15 számítógépből álló hálózatot bocsátott az iskolák részére, melyet közösen használnak. A hálózat minden iskolában 2 hónapig áll rendelkezésre, mely idő alatt intenzív informatikaoktatás történik. A 2 hónapos időszak után a rendszer “átköltözik” a következő iskolába.

A 1995-ös rendezvény folytatásaként, a Soros Alapítvány újra együttműködött az Oktatási Minisztériummal és a Microsoft Magyarországgal a Verseny ’98 szervezése során. A verseny célja és tartalma annyiban módosult, hogy ennek során már az Internet felhasználásán volt a hangsúly. A résztvevő diákcsapatok “beugró feladatként” iskolájuk honlapjával pályáztak, míg a döntőbe jutott csapatoknak fantáziájukra hagyatkozva, egy távoli jövőben lévő képzeletbeli település honlapját kellett elkészíteniük és bemutatniuk.

Bár a Közoktatás-fejlesztési program 1998-ban befejeződött, de néhány közoktatást érintő pályázat – köztük néhány informatikai vonatkozású – 1999-ben is meghirdetésre került az új Oktatási program keretében.

Az Informatikai oktatási anyagok fejlesztése címmel kiírt pályázat, tekinthető a multimédia oktatási anyagok fejlesztésére irányuló pályázat folytatásának. A pályázat célja mindössze annyiban módosult, hogy a cél nem pusztán multimédia alkalmazások támogatása, hanem különböző informatikai eszközökkel megvalósított fejlesztések (WEB publikációk, tankönyvek, egyéb segédletek) segítése.

A Közoktatási kuratórium új programja, a Kistelepüléseken működő iskolák informatikai támogatása, mely – a Kistérségi informatikai programhoz hasonlóan – a vidéki kisiskolák informatikai helyzetén kívánt javítani. A különbség a két program között az, hogy amíg a Kistérségi informatikai program 4 iskola együttműködésén alapuló kísérlet, addig a Kistelepüléseken működő iskolák informatikai támogatása keretében az iskolák önállóan pályázhattak 3-5 multimédiás számítógépre.

A Közoktatás-fejlesztési program egyéb részprogramjaihoz hasonlóan, a Soros Alapítvány informatikai tevékenysége is jelentős hatással bírt a közoktatás egészére.

A középiskolák részére biztosított bérelt vonali Internet hozzáférés elősegítette a Sulinet program elindítását; az iskolai könyvtárak támogatása rávilágított arra, hogy az oktatási intézmények tevékenységének ezen területe nagyobb figyelmet igényel; a kistelepüléseken működő iskolák támogatása az esélyegyenlőtelenséget volt hivatva mérsékelni.

Az elmúlt években rendelkezésre álló pénzügyi keret természetesen nem volt elegendő arra, hogy minden rászoruló vagy tevékenységével rászolgáló intézményt támogasson az Alapítvány. Így a mostani időszak feladata, hogy a pályázati tapasztalatok összesítése, elemzése révén az Alapítvány tovább tudja adni az informatikai területen szerzett tapasztalatait, remélve hogy ez újabb fejlesztéseket gerjeszt a közoktatásban.

Koplányi Emil