Térinformatikai tudásbázis és OKJ távoktatás


Márkus Béla <mb@cslm.hu>

NyME, Földmérési és Földrendezői Főiskolai Kar

Szepes András dr. <a.szepes@geo.cslm.hu>

NyME, Földmérési és Földrendezői Főiskolai Kar






Az NyME FFFK képzési célja mindig is a gyakorlat orientáltság irányába mutatott. A hallgatók igen tekintélyes része a szakmai szakközépiskolákból kerül ki. A végzett hallgatók közül ma is számosan dolgoznak a szakközépiskolai oktatásban, ahol eleinte a gyakorlati képzésben vesznek részt, később - a megfelelő gyakorlat megszerzése után - komolyabb oktatási feladatokat is ellátnak. Mindez logikusan adta azt a lehetőséget, hogy a Főiskola és szakközépiskolák között szoros együttműködés alakuljon ki. Ezek kapcsolatok évtizedek óta működnek.

A Főiskola az elmúlt hat évben számos pályázatot nyert PHARE és TEMPUS keretben. Ezek a projektek döntően az új oktatási technológiák elsajátítására és bevezetésére irányultak. Ezen belül sok kolléga tanulmányozta a partnerintézményeknél a távoktatási anyagok fejlesztési módszertana mellett a CBT (Computer Based Training) és WBT (Web Based Training) technológiákat. Ezek eredményeként készült el több földügyi, térinformatikai szakmérnöki tanfolyam tananyaga. Így alakítottuk ki folyamatosan a távoktatási rendszerünk kereteit.

A következő lépés egy LEONARDO da VINCI projekt keretében a középfokú végzettségűek szakmai képzését lehetővé tevő tanfolyami anyag kidolgozása volt. A célunk az ún. OKJ (Országos Képzési Jegyzék) kurzusok kialakítása, korszerűsítése; a munkahelyi szakképzés, felnőttképzés támogatása. Ennek során egyrészt lényeges eltérés mutatkozik a korábbi hagyományunkhoz, fejlesztéseinkhez képest a célcsoport előképzettsége terén. Másrészt a szakközépiskolák révén az oktatási piac jelentősen kiszélesedik. Előadásunkban ennek a feladatnak a megoldásával foglalkozunk, melyhez a TEMPUS SDiLA (Staff Development in Land Administration) és a LEONARDO LIME (Land Infromation Management for Executives) projektek szolgáltattak keretet.


A távoktató rendszer felépítése


A feladatok meghatározása

A projektek megkezdésekor fel kellett vázolni azokat a tevékenység csoportokat, melyek megvalósítása eredményezi a kurzusok környezetét. Ezek:

Tekintsük át röviden ezeket a feladatokat!

TANANYAG

A projektben résztvevő főiskolai és külsős kollégák már számos feladat során dolgoztak együtt, így szervezésük, irányításuk viszonylag egyszerűen volt megoldható. A nagyobb feladatot a célcsoport előképzettségét figyelembe vevő tananyag kialakítása jelentette. Ebben nagy segítséget jelentett az Agrárszakoktatási Intézet, mint projekt partner, valamint, hogy oktatóink számos alkalommal vettek részt érettségi vizsgáztatásban, készítettek ilyen vizsgákra tételeket, továbbá az is, hogy a projekt menedzsmentben szerepet vállaltak szakközépiskolai tanárok is. A tanterv kialakítása után a nemzetközi összetételű Tanácsadó Testület hagyta azt jóvá. Erre alapozva már viszonylag könnyű volt a szerzők munkája, hisz fő vonalakban adott volt a feladat.

A tananyagok minőségét a lektori gárda is biztosította, akik nemcsak azok tartalmi kérdéseit vizsgálták, hanem kitértek a tanulhatóság kérdéseire is. A végleges ellenőrzést a próbatanfolyamok jelentik, melyek résztvevői részben a leendő tutorok (“távoktatók”), másrészt “valódi” távtanulók, azaz a célcsoport tagjai. Ezek a visszajelzések döntően a tananyag oktathatóságára vonatkoztak

A TANANYAG ÁTALAKÍTÁS CBT FORMÁRA

Az eddig írottak a papíralapú tananyag kialakítását jelentették. Erre azért volt szükség, mert a szerzők gondolkodásmódjához ma még ez áll közelebb. Az átalakítás során meg kellett határozni tananyag megjelenítés formáját, a közzététel módját.

A tanulmányutak eredményeként a MacroMedia termékekre esett a választásunk, melyek igen hatékony eszközöket adnak a fejlesztők számára.

Fontosabb kérdés volt a tananyag tanulási egységeinek kialakítása és megjelenítése. Ehhez hasznos tapasztalatokat szereztünk az angol, olasz és osztrák partnereink révén, s ezek alapján alakítottuk a saját elképzelésünket. A megoldásban több szintre bontjuk az ismeretanyagot, és ennek megfelelően határoztuk meg a megjelenítést.

Az első szint az általános ismertetőket jelenti. Ez teljesen nyílt anyag, mely reklámnak is alkalmas. Itt jelennek meg az egyes kurzusok célkitűzései, követelményei és a teljesítés esetén elérhető szakképzettségek leírásai.

A következő szinten az egyes tantárgyak – mi moduloknak nevezzük – fejezetekre bontott anyagának bevezetői jelennek meg. Ezek még szintén nyitottak az Internet széles közönsége felé is, ahol már fontos ismeretek jelennek meg a konkrét tananyagra vonatkozóan.

A harmadik szinten a tananyag teljes szövege található meg a mellékletekkel együtt. Ebben a megoldásban, ezen a szinten PDF (Printable Document Format) állományokat publikálunk. Ennek oka az, hogy a tanulói szokásokhoz kell igazodni, s ők ma még leginkább a nyomtatott tankönyvekhez szoktak. Ezt az igényt határozottan ki is fejtik. Sokan utaznak közülük munkábajárásuk során, ott csak ez a forma használható. De arra is utalnak, hogy legtöbbjüket határozottan fárasztja a tartós olvasás a monitorról. Ugyanakkor természetesen örömmel fogadják a rajzi és a multimédiás elemek megjelenítését. Ezt a kettősséget próbáltuk ezzel a módszerrel támogatni.

A másik fontos kérdés annak eldöntése volt, hogy az Internet legyen-e az információhordozó, vagy a “hagyományosabb” CD lemez. Erre megint a hallgatói szokások és lehetőséget felmérése adta meg a választ. A többség számára ma még nem érhető el az Internet a lakásukból, s a munkahelyen sem kapnak hosszabb időre hozzáférést. Ez indokolta, hogy bár a teljes anyag megjelenítése Internet alapon is elkészült, mégis létre kellett hozni a CD-re írott változatot is.

A TUTOROK TÁMOGATÓ RENDSZERE

A projekt zárása utána képzési feladatok döntő része a tutorokra hárul. Munkájuk csak akkor lesz hatékony, ha ehhez megkapják azt a támogatást, mely lényeges eltér az eddigi gyakorlatuktól. Részben szükségük van a tananyagot kiegészítő szakanyag mélyebb ismeretére. Ezt a virtuális könyvtár kialakítása támogatja. De nagyon fontos az új módszerek folyamatos bemutatása is, hisz ezek alkalmazása biztosítja az oktatás eredményességét.

A tutorok munkája során gyakran felmerült az egymás közti kapcsolatok szükségessége is. Ez a hagyományos oktatás során az évenkénti szaktanári értekezleteket jelentette. Ennél az oktatási formánál azonban ennél sokkal gyakoribb véleménycserére van szükség, melyet végül is Internet-es levelezőlista kialakítása tud biztosítani. Ennek már szinte logikus folytatása a GYIK (FAQ), azaz Gyakran Ismétlődő Kérdések fóruma, ahol mindenki megtalálhatja a számára szükséges információkat.

TANULÓI TÁMOGATÓRENDSZER

Ez a terület ma még nem egységesen értelmezett. Alapvetően két fő kérdéskört foglalhatunk ebbe:

Most csak ez első feladatról szólunk röviden, mert ezt ebben a fázisban fontosabbnak ítéljük.

A tanulók számára nagy terhet jelent a szokatlan, újszerű tanulási formához való igazódás. Számukra ma még az a természetes, amikor a tanár a kontakt órák keretében adja át az ismereteket, itt lehet kérdezni, értelmezni. Amikor magukra maradnak, saját maguknak kell beosztani a “tanóráikat”, akkor megijednek. Kihez forduljanak, kitől kérdezzenek? Ezt a stresszhelyzetet kell feloldani a tanfolyami menedzsmentnek!

A tanuló számára különböző kapcsolati formákat kell biztosítani, melyek közül szabadon, a helyzetnek megfelelően választhatnak. Így közzé kell tenni a tutorok – és ha léteznek, akkor a mentorok – telefonos és személyes elérhetőségét. Az emberi hang olyan támogatás, mely sokkal gyorsabban old meg problémákat minden másnál. Ez nem mindig szakmai segítséget jelent, sokkal gyakrabban lelki támogatást nyújt a távoktatásban résztvevők számára.

Természetesen a feladatok jelentős része elektronikus levelezéssel is megoldható, melyet nyilvános és zárt levelezőlisták kialakításával lehet biztosítani. A zárt listán személyre szabott kérdések és válaszok “közlekednek” tanárok és diákok között. A nyilvános listára a “ki tudja ezt”, a “kinek van meg ez” illetve az “ezt találtam” jellegű kérdések kerülnek fel, ezzel a tanulói csoport önmagát támogatja. Erre a listára természetesen a tanárok is írnak, hisz az Ő válaszuk is fontos lehet egyes kérdésekben.

A KURZUSMENEDZSELÉS

Ez a téma akár a korábban is felvetett nyilvántartó rendszert is magában foglalja, de ki is bővülhet egyéb tevékenységekkel. Itt kell megadni mindazon információkat, melyek fontosak a tanfolyamok szervezése és lebonyolítása során, illetve a tanfolyamok gazdasági hátterére vonatkoznak (pl. befizetések, kiadások, stb.)

TUDÁSBÁZIS

Ezzel a témával napjainkban számos cikk, előadás foglalkozik, és a szerzők igen eltérően értelmezik a fogalmat. Ha valaki felkeresi a Microsoft honlapját, ott talál egy Tudásbázis nevű oldalt (magyar nyelven is). Itt címszavakra lehet keresni, s a választ a cég termékeiről szóló és a rendszerben tárolt cikkekben, illetve a saját honlapon megjelenített oldalakról fogja megadni. Ez a tudásbázis tulajdonképpen egy kereső rendszeren alapszik.

Más értelmezés szerint létre kell hozni egy olyan keresőmotort (searchengine), mely az általunk adott szavakat az elérhető – általában korlátosan behatárolt – web-helyeken fogja keresni, és címlistával tér vissza.

Mi a tudásbázis alatt az Interneten elérhető olyan valós és virtuális könyvtárat értünk, melyeken belül metaadat leírások segítségével lehet az információkat rendszerezni, és amelyekről címszavak alapján lehet a válaszokat megtudni. A tudásbázis lehet általános célú, de lehet szakmai irányultságú is. Bennünket ez utóbbi foglalkoztat, mert ez illeszkedik jobban feladatainkhoz.

A tudásbázisba elhelyezzük mindazon szakmai anyagokat tanulási egységekre bontva, melyeket a különböző tanfolyamok céljára magunk hoztunk létre. Ezekről természetesen metaadatokat kell készíteni – szabványos formában - egy előre rögzített séma alapján. Ezek jelentősége a későbbi felhasználáskor jelentkezik majd. Amikor valaki megjelöli, hogy számára milyen szakképesítés szükséges, akkor ezen ismeret-bázisból lehet felépíteni az elérendő célhoz szükséges ismereteket halmazát. Ehhez két dologra van szükség: a szakképesítés követelményeinek tárolt formájára, és a tárolt információk megfelelő rendezhetőségére. Ha tudjuk, hogy egy vizsgakövetelmény teljesítéséhez milyen ismeretekre van szükség, akkor a tudásbázisból már felépíthető a tananyag.

Mindez máris mutatja a tudásbázis újabb előnyét is, ami az ismeretek duplikálásának elkerülésében jelentkezik. Nem szükséges újra és újra megalkotni és elhelyezni egymáshoz közelálló tanfolyami anyagokban ugyanazon egységet az ottani anyag teljessége érdekében, hanem csak elő kell hívni az adatbázisból azokat. Ez igen nagy szellemi kapacitást szabadíthat fel!

További előnyként jelentkezik ez a szervezés a tananyagok naprakészen tartása területén is. Ugyanis nem kell teljes tananyagokat átdolgozni egyes ismeretek frissítésekor, elegendő csupán az adott tanulási egységet átdolgozni. A folyamat olyan “láthatatlanul” zajlik le, hogy a külső szemlélőnek fel sem tűnik, vadonatúj tananyagot kap a kezébe. Persze a különböző előbb említett támogató területeken érdemes publikálni, hogy mely részek változtak, így a tanár vagy szakmai szemlélő azonnal tudomást szerezhet azokról.

Előnyként kell említeni azt is, hogy az ilyen elven felépülő tudásbázisból viszonylag könnyen lehet újabb, előre nem tervezett kurzusokat kialakítani.

Végül szólni kell a tudásbázis virtuális tartalmáról is! Ide azokat az információkat kell sorolni, melyek nem a saját gépünkön jelennek meg, itt csak a metaleírásokat és az elérési hivatkozásokat helyezzük el. Ha valaki – tanár vagy diák – talál egy érdekes, az adatbázis tartalmához köthető cikket vagy web oldalt, akkor azt jelezheti a tudásbázis “mesterének”. A megfelelő ellenőrzés és a metaadat elkészítése után felkerül a katalógusba ez az információ is.

Az említett projektek révén négy OKJ kurzust dolgoztunk ki:

Az említett Agrárszakoktatási Intézet egy konzorciumot hoz létre a távoktatási hálózat üzemeltetésére. A Főiskola szerepe ebben a konzorciumban a tudásbázis folyamatos naprakészen tartása és az Internetes távoktatási infrastruktúra többi elemének fejlesztése és üzemeltetése.

Irodalom


  1. Márkus B.: Building a knowledge pool for courses in land information management, First European GIS Education Seminar, Soesterberg, The Netherlands, 1998.

  2. Márkus, B.: Co-operation in Professional Development for Land Administration, 4th EC - GIS workshop, Budapest, 1998.

  3. Márkus, B.: Continuing education to improve Land Information Services, Invited paper, Seminar on Structuring Cadastral Teaching, Ljubljana, 1998.

  4. Márkus, B.: Service for Training GIS Professional Technical Personnel in Open Systems, PHARE Multi-Country programme in Distance Education Closing Conference,

  5. Budapest, 1999.

  6. Brown G. - Márkus B. - Petch J.: Staff Development in Land Administration, Project document, 1999.

  7. Microsoft honlap Konowledge base /Tudásbázis (http://www.microsoft.com; http://www.microsoft.com/hun)

  8. Lotus honlap Knowledge management (http://www.lotus.com/home.nsf/welcome/km)