Elektronikus folyóiratok a természettudományok területén - egy hazai példa

MTA Csillagázati Kutatóintézet

E-folyóiratok a természettudományokban

Az elmúlt öt év során a Web-re került a természettudományos szakfolyóiratok szinte mindegyike. Az elektronikus folyóiratok rövid átfutással, olcsóbban szállítják a szakmai információkat az olvasókhoz, és a nyomtatott változathoz képest többletszolgáltatásokat is kínálnak: kereshetoek, szakirodalmi-, objektum-, URL és e-mail linkeket tartalmaznak, a közleményekhez animációk, filmek, hanganyagok csatolhatók. A szerzok szinte végleges formába önthetik cikkeiket, nagyobb befolyásuk lehet a kész anyagra. A kiadók csökkenthetik a költségeiket, és jobb minoségu újságot állíthatnak elo.

Megjelentek a Web-en a tudományos folyóiratok - ám igencsak különböznek egymástól. Van olyan, amelyik csak kivonatokat közöl, mások csupán egy-egy cikket, kedvcsinálónak. Viszont elofordul az is, hogy az elektronikus változat a nyomtatottnál bovebb. Különböznek az olvasónak felkínált formátumok is: PDF, PostScript, HTML; és végül különbözo a hozzáférés korlátozása is.

Nagy fejlodésnek lehettünk tanúi. Megkezdodött a korábban megjelent folyóiratszámok Web-re vitele - szkennelt formában. Az elektronikus folyóiratok mellett kivonatoló/bibliográfiai szolgáltatások is elérhetové váltak a hálózaton, a cikkeket pedig már megjelenés elott preprint-szerverek adják közre. Nagy adatbázisok kerültek a www-re - s mindezek egymással összefonódnak. Mindazonáltal a kiadók többsége még csak ízlelgeti az új médiumot, a következo években jelentos fejlodés remélheto (a technikában, s még inkább a kiadói politikákban és adminisztrációban).

Hagyományos és elektronikus publikálás a csillagászatban

A csillagászat - nemzetközi és haszon-talan tudomány lévén - elöl járt a folyóiratok Internetre vitelében, mint ahogy annak idején elöl járt a folyóiratok indításában is. Zách János Ferenc 1800-ban adta ki eloször Monatliche Correspondez-ét, H. C. Schumacher 1821-ben indította meg az Astronomische Nachrichten-t. 1849-ben indult el az amerikai Astronomical Journal, az Astrophysical Journal 1895-ben követte.

"Newsletter"-ének mellékleteként az Amerikai Csillagászati Társaság 1992-ben jelentette meg elektronikus publikálásra vonatkozó úttöro terveit. Folyóiratai már szinte készen álltak a Web robbanásszeru elterjedése idején: az Astrophysical Journal "Letters" füzetei 1995-től kerültek a Web-re, és a rákövetkezo évtol elérheto az egész újság. 1996 végén került a Web-re az európai Astronomy and Astrophysics, 1998-tól vannak az Interneten az Astronomical Journal számai. Mindhárom archív számai elérhetok a NASA Astrophysics Data System-en keresztül, a legelso számtól kezdve. 2000-re jutott fel a Web-re az Astronomische Nachrichten.

Az elso periodikák a csillagászatban az évkönyvek voltak: 1679-ben indult a francia Connaissance des Temps, amit késobb Hell Miksa Ephemerides Astronomicae-je követett Bécsben, és az Astronomisches Jahrbuch Berlinben. Az aktuális csillagászati táblázatok mellett cikkeket is közöltek. A Connaissance des Temps ma is létezik, papíron - a Web-rol csak megrendelolapot lehet letölteni. Készítoje, a Bureau des Longitudes viszont a Web-en is közreadja táblázatainak egy részét. 1798-ban rendezte Zách János Ferenc a Seeberg-en az elso nemzetközi csillagász-konferenciát. Ma már megszokott, hogy a konferenciák anyaga kivonatolva vagy teljes terjedelemben a Web-re kerül. A táblázatokra és eloadásszövegekre hivatkozhatnak az e-folyóiratok cikkei.

Az Information Bulletin on Variable Stars

Az MTA Csillagászati Kutatóintézetében is készül egy szerény, angol nyelvu elektronikus szakfolyóirat: az Information Bulletin on Variable Stars. A Nemzetközi Csillagászati Unió megbízásából kiadott bulletin rövid cikkeket közöl a változócsillag-kutatás témájában, már több mint 40 éve. 1994-ben indult az elektronikus változat, és (az NIIF adatbázis-építési pályázatán elnyert támogatással) 1996-ban felkerült a Web-re az archív anyag, az elso számtól kezdve. Az elso 4000 szám beszkennelt lapjait CD-ROM-on is kiadtuk. A bulletin egyes számai (a legelso kötetektol eltekintve) egyetlen cikket tartalmaznak, átlagosan háromoldalnyi terjedelemben. 2000 decemberében készült el az 5000. szám, s érte el a (tömörítve tárolt) anyag az 1 GB-ot. Maga az újság (PostScript ill. LaTeX formátumban) elérheto anonymous ftp-n keresztül is, de a felhasználók többsége a cikkeket már a Web-en olvassa, HTML-ben. Tehetik ezt minden korlátozás nélkül - az e-IBVS ingyenes, még az olvasói regisztráció sem kötelezo.

A modern (1994 utáni) anyag cikkeit LaTeX forrásállományban tároljuk, és a CsKI-ben valamint a Centre de Données astronomiques de Strasbourg-ban készült szoftver "reptében" fordítja HTML formátumra. Az IBVS a cikkekben szereplo csillagászati objektum(ok)at (ezek többnyire csillagok) a CDS SIMBAD adatbázisára mutató linkekkel gazdagítja, az irodalomjegyzékben szereplo cikkekhez pedig bibliográfiai adatbázisokra mutató utalásokat fuz. (Az adatbázis-linkként megjelenítendo objektumokat a szerzo jelöli meg, a referencia-linkeket elofeldolgozó szoftver készíti, a szöveg értelmezésével.) Természetesen hiperlinkként jelennek meg a cikkekben szereplo e-mail címek és URL-ek is. A folyóirat tartalomjegyzékében és cikkeinek teljes szövegében keresni lehet. Az elkészült IBVS számokról egyes jelentosebb nemzetközi csillagászati adatbázisok (ADS, CDS) automatikusan küldött e-mail üzenetekben kapnak bibliográfiai leírást.

Az IBVS készítése jelentos mértékben gépesített, és az Internetre épül. A szerzok évek óta e-mailben illetve anonymous ftp-vel küldik be kézirataikat - a világ minden tájáról. Ugyanilyen módon kerülnek tovább a (szintén többnyire külföldi) bírálókhoz is. A kéziratokon rendszerint kevés változtatást kell a kiadónak végeznie - amint a szerkesztok késznek nyilvánítottak egy cikket, a Web-re kerülhet. Igyekeztünk a munkafolyamatot automatizálni - az állományok mozgatását, a Web-oldalak elkészítését, a mentést, tartalomjegyzék-készítést szkriptek végzik.

Az IBVS Web-szerverének napló-állományait vizsgálva érdekes (de nem meglepo) következtetésre jutottunk. Bár a letöltések túlnyomó többsége az általános keresomuvek számára gyujtögeto robotoktól származott, az olvasók csupán elvétve találtak rá egy-egy IBVS számra keresomu segítségével. Sokan találtak meg viszont bulletin-cikkeket csillagászati adatbázisokon és bibliográfiai keresorendszereken keresztül (SIMBAD, ADS), csillagászati Web-lapok IBVS-re mutató linkjeit követve, vagy magának az IBVS-nek a lapjain keresgélve. Ezek után célszerunek láttuk a kereso-robotok kitiltását a Web-szerverrol. (A csillagászati adatbázisokhoz pedig, mint már említettük, célzottan juttatjuk el az információt.) Ez a megoldás követheto lehet az IBVS-hez hasonló, szuk szakmai közönségnek szánt elektronikus újságok esetén, mivel jelentosen javítja a szerver hatásfokát (összes letöltés/"hasznos" letöltés).

Az IBVS új szolgáltatásai

Az IBVS elektronikus változata két újdonsággal szolgál majd ez évben olvasóinak. Az

e-táblázatok segítenek abban, hogy a cikkek szövege mellett minél több táblázatot, képet, mérési anyagot lehessen (kezelheto formában) elérni - amit a nyomtatott folyóirat terjedelmi okokból nem közölhet. A múltban a csillagászati folyóiratok némelyike "kiegészíto folyamot" (supplement series) indított az egyre növekvo mennyiségu táblázatos és ábraanyag közlésére, a későbbiekben pedig CD-ROM melléklettel oldották meg a problémát. Ma már a Web jelenti a megoldást. A terjedelmes táblázatok, nagy mennyiségu kép a nyomtatott változatba nem kerül be, csak elektronikus formában elérheto. Az IBVS új kiadói politikája szerint törekszik a cikkek mellett az eredeti mérési adatokat is hozzáférhetové tenni. Mérési adatok, táblázatok, nagymennyiségu kép csatolására már eddig is volt példa - az újdonág csupán az, hogy a növekvo adattömeget linkeket tartalmazó táblázatok segítségével megpróbáljuk ügyesebben prezentálni. A táblázatok elkészítéséhez szkriptek nyújthatnak majd segítséget.

Jelenleg folyamatban van a Web-alapú kéziratkészítés és beküldés megvalósítása is. Elofordul, hogy egy szerzo értékes megfigyelési anyagot kíván közölni, terjedelmesebb diszkusszió nélkül. Ilyen esetben választható a "template" formátum, ahol lényegében egy formanyomtatvány rubrikáit kell kitölteni. Az IBVS-ben publikáló szerzok egy csekély hányadánál (többnyire amat orcsillagászoknál) elofordul, hogy nem rendelkeznek LaTeX-szel ill. PostScript kimenettel rendelkezo grafikai programmal. Ugyan ebbol a szerzoi körbol érkeznek idorol-idore olyan PostScript ábrák, melyek feldolgozásával nehézségeink vannak. (Szerencsére a csillagászatban elterjedt nyílt/szabad szoftverekkel készült ábrákkal nem sok gond adódik.) Ezekre az esetekre gondolva fejlesztettünk ki egy Web-alapú rendszert. A szerzo az IBVS szerver egyik Web-lapján tudja bejelenteni kézirat-beküldési szándékát, adhatja meg nevét/címét, töltheti fel adatállományát és/vagy meglévo ábráját. Ezen túl egy Web-es formalapot kitöltve a szerverrel is elkészíttetheti a PostScript ábrát a már feltöltött adatokból. (Az ábrát a csillagászatban elterjedt SuperMongo rajzolja meg.)

Kéziratának szövegét egy újabb Web-formalap kitöltésével készítheti el a szerzo. A szerver, szintaktikus ellenorzés után LaTeX-ben szedi ki a cikket. Végül a beküldés elott a kézirat HTML formában is megtekintheto, s a generált hiperlinkeket követve a szerzo ellenorizheti a cikkben szereplo csillag(ok) adatait és irodalmi hivatkozásait. Ha a kéziratban kevesebb hiba marad, gyorsabban jelenhet meg a cikk (vagy kevesebbet bosszankodik az olvasó...). Ha a rendszer beválik, bonyolultabb kéziratok/ábrák készítésére is alkalmassá tesszük majd.

A rendszer alapelve szélesebb körben is alkalmazható. Egy pályázati urlap kitöltéséhez például véleményünk szerint helytelen egy bizonyos cég kommersz szoftverének használatát megkövetelni. Erre nincs is szükség: a formanyomtatványok kitöltéséhez elég egy Web-böngészo, a szerver üzemeltetoje pedig olyan szoftverrel szedeti ki a lapokat, amilyet jónak lát. (A pályázati urlap példa persze, digitális aláírással együtt állja meg a helyét.)

Az elektronikus IBVS-t továbbfejlesztendo, foglalkozunk további adatbázis-linkek megvalósításával: a cikkekben linkek mutathatnának csillagászati katalógus-tételekre, katalógusokra, egy meta-katalógus szolgáltatáson keresztül (CDS VizieR), illetve egy elektronikus égbolt-térkép szerverre (CDS Aladin). Érdemes lenne a keresorendszert is továbbfejleszteni, bár az egyszeru helyi keresési lehetoségek mellett az ADS is felhasználható nem teljes szöveges, viszont bonyolultabb keresésekre. Folyamatosan fejlesztjük a munkafolyamat-automatizáló szkripteket, célunk, hogy elég robusztusak legyenek ahhoz, hogy ne kézzel kelljen indítani az egyes részfeladatokat végzo programokat, a folyóirat-készítés teljesen automatikus legyen.

Az elektronikus folyóiratok technikai fejlodésének lehetoségei

A elektronikus szakfolyóiratok jövoje még merészebb lehetoségeket is tartogathat. Az e-folyóiratok cikkei még "intelligensebbek" lehetnek a jövoben: a cikkek egyes elemeire - pl. személynevek, objektumok, irodalmi hivatkozások, ábrák, táblázatok - külön-külön lehet majd hivatkozni. Növekszik majd a cikkek elemeinek újrafelhasználhatósága, s ugyanakkor még tisztábban követheto lesz a máshonnan átvett elemek eredete. Ezeknek a cikkeknek a kéziratait olyan szoftver-eszközok segítségével lehet majd szerkeszteni, amelyekkel e komplexebb kéziratokat is könnyebben, és kevesebb hibával tudják majd elkészíteni a szerzok. A kutatóknak nem kell majd az adott folyóirat által megkövetelt stíluselemekre figyelnie, csak azt kell kéziratszerkeszto programjuknak megadniuk, melyik újságba kívánják beküldeni cikküket. Kéziratelemeket (talán szerencsésebb objektumoknak nevezni ezeket) "cut and paste" módszerrel lehet majd átvenni. Vegyünk egy példát: a szerzo idézni kíván egy cikket. Az adott cikket megtalálja egy bibliográfiai adatbázisban, böngészo-ablakában kijelöli, majd áthúzza a kéziratszerkeszto ablakba, és beilleszti, ahol automatikusan a kívánt formában jelenik meg, s magával hoz (esetleg nem láthatóan) különféle járulékos információkat (például a csillagászati adatbázisok által használt irodalmi azonosítót: a bibcode-ot).

Nem csak a folyóiratok készítésében lesz nagyobb szerepe a szoftvereknek, hanem az olvasásukban is! Digitális személyi titkárok "irodalmazhatnak" majd a kutatók helyett. De ennél hamarabb megvalósul, hogy egyes adatbázisokat automatikusan és kétirányúan összekapcsolnak - egy Web-re került folyóiratszám információi azonnal, és emberi beavatkozás nélkül megjelenhetnek majd a különféle adatbázisokban. Automata méroberendezések ontják az adatokat - technikailag ma már lehetséges lenne egy egyszerubb IBVS cikket automatikusan, emberi érintés nélkül létrehozni. A cikk adatai automatikusan kerülhetnének át egyes adatbázisokba... Szép új világ! Folyamatosan át kell értékeljük tevékenységünk körét, át kell adjuk a terepet a számítógépeknek, ahol már nincs ránk szükség.

Mindehhez mesterséges intelligencia tulajdonságokkal bíró programokra lesz majd szükség, és/vagy tartalmi kijelölést (markup) biztosító formátumokra - ami minden bizonnyal az XML lesz. Ám mint az IBVS esete mutatja, már ma is létrehozhatóak "okos" e-folyóiratok, egyszeru eszközökkel is.

Irodalom/URL-ek:

- IBVS: (http://www.konkoly.hu/IBVS/IBVS.html)

- Tudományos és Muszaki Tájékoztatás, 2000/9-10, 389. o.

(http://www.konkoly.hu/staff/holl/tmt.html)

- Magyar Tudomány, 2001-2, 212. o. (http://www.matud.iif.hu/01feb/holl2.html)

- Astronomical Data Analysis Software and Systems VII, 1998, ASP Conf. Ser. vol. 145, 474. o. (http://ecf.hq.eso.org/adass/adassVII/holla.html)