A Digitális Irodalmi Akadémia megvalósítása: a fejlesztési lehetőségek és a felhasználói szempontok ellentmondásai


Vajda Mária <Vajda@neumann-haz.hu>

Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Köz



Az elmúlt év májusában egy új tartalomszolgáltatás jelent meg az Interneten, a Digitális Irodalmi Akadémia (www.irodalmiakademia.hu) - röviden DIA.


Előadásomban, mint a számítóges rendszert fejlesztő csapat egyik szereplője, szeretném röviden bemutatni a szolgáltatást, a megvalósítás tervezési és fejlesztési elképzeléseit és gyakorlatát, valamint néhányat azon kérdések közül, amelyek ennek a szolgáltatásnak a kapcsán különösen hangsúlyosan vetődtek fel, de amelyekkel szinte valamennyi hazai tartalomszolgáltatásnak szembesülnie kell.


A DIA program

1998 tavaszán a Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ (akkori nevén Magyar Irodalom Háza) egy kitüntetett jelentőségű virtuális nemzeti intézmény, a Digitális Irodalmi Akadémia (korábbi nevén Digitális Halhatatlanok Program) alapítására tett javaslatot, amely elnyerte a kulturális tárca támogatását.

A program célja - a világban egyedülállóan - az, hogy a kortárs magyar szépírók legjobbjainak alkotói körülményeihez hozzájáruljon és műveiket ingyenesen elérhetővé tegye az Interneten, ezzel együtt hagyatékuk a PIM gondozásába kerül.

A projekt megfogalmazói szerint a DIA " a kortárs magyar irodalom nagyszabású, irodalomtörténeti értékű feldolgozása, ennek megfelelően arra törekedszik, hogy az a lehető legmagasabb színvonalon valósuljon meg. Ez az irodalmi művek digitalizálása tekintetében röviden úgy fogalmazható meg, hogy forrásértékű szövegek kerüljenek fel az Internetre, minél teljesebb körű, sok szempontú keresési lehetőséget biztosítva. A teljes adatbázis pedig az irodalom iránt érdeklődők és a kutatók tájékoztatására megbízható információkkal szolgáljon."

Az irodalmi előkészítésre, szakértői és más feladatokra most nem térek ki, a későbbiekben a DIA alatt nem a teljes projektet, hanem csak az informatikai részét értem.

A projekt felelőse és koordinátora Magos György, a DIA Szerkesztőség vezetője, az informatikai rendszer tervezését a Neumann Kht a meglévő hardver és szoftver adottságokra alapozva végezte.

Az informatikai rendszer megvalósítása


Tekintettel arra, hogy az egyes részfeladatokat földrajzilag egymástól távol lévő munkatársak végezték - a távmunka gyakorlatának megfelelően elsőként az internetes együtt dolgozás szabályait, működését, az alkalmazandó szabványos eszközkészletet, felelősségi jogköröket alakítottuk ki, ezek közül itt néhányat megemlítenék :

Ezek a fejlesztés teljes életciklusában következetesen betartásra kerültek, modellértékű lehet más hasonló projekteknél.


Adatok a DIA rendszerről

(2001. februári adatok)


A szolgáltatás felhasználási adatait rendszeresen figyeljük, ezekről pontos statisztikákkal szolgálunk., amely szerint a lekérdezések száma tíz hónap alatt meghaladta a 300 ezret.


(megj. a legfrissebb statisztkai adatok táblázatát az áprilisi előadás tartalmazza majd).


tartalmi adatok:


51 szerző (életrajzai, fotói, bibliográfiák)

256 katalogizált és digitalizált könyve

12286 digitalizált mű (metaadatok szerint is kereshető, megjeleníthető, letölthető)

31 fotós

1605687 nyomdai ív

62 kiadó

116 műfaj (műfaji hierarchiában)

programok


~300 program a DIA-hoz fejlesztve (CGI programok, HTML programok, PLSQL eljárások, feldolgozói scriptek, Java program, ….)


Ezen kívül egyéb, grafikai elemek, súgó szövegek, felhasználást mérő statisztikai programok, karbantartó programok tartoznak a rendszerhez.



A DIA alapvetően tehát háromféle elvárásnak tesz eleget:



(online prezentáció a rendszerről)


Felhasználói szempontok és ellentmondások a DIA rendszerben

A felhasználói észrevételek számára a rendszer közvetlen e-mail küldési lehetőséget biztosít.

Ezeket a leveleket a témában járatos szakembereink válaszolják meg, az észrevételeik alapján a rendszert elelnőrizzük, szükség esetén korrigáljuk.

A tartalomszolgáltatók a szolgáltatásaik technikai megoldásait saját elvárásaiknak, lehetőségeiknek, illetve a korai technikai elévülés elkerülése érdekében a legkorszerűbb megoldások és szabványok alkalmazásával készítik.

A DIA esetében ennek tartalma olyan kötelezettséget is jelent, amelyet a megvalósításnál nem lehetett figyelmen kívül hagyni, azaz a hagyományos kiadások tipográfiai és nyomdatechnikai igényességét az elektronikus kiadásnál is szem előtt kell tartani.

A tartalom és forma szoros összefüggése nem veszhet el az Internet világában sem, főleg nem akkor, amikor a vizuális megjelenítést nagyon komoly informatikai fejlesztések eredményei segítik.

A DIA grafikai megjelenése, vizuális információi, a műveknek a digitalizált könyvbeli stílust követő leképezése ebben a szellemben készültek.

A megjelenési (pl. animációs) lehetőségek természetesen még a textuális tartalom esetén is sokkal tágabb teret engedtek volna, a rendszer visszefogottsága a formai eszközök és a tartalom jól megválasztott arányát mutatja.

Vannak azonban olyan felhasználói elvárások, amelyek ellentmondanak a fenti gondolatmenetne, és a szolgáltatótól a felhasználók (hazai) hálózati, PC-s infrastruktúra adottságait, valamint a felhasználás költségvállalási lehetőségeinek figyelembevételét várják el. Mivel a DIA igen széleskörű lakossági kulturális szolgáltatás, ezért a közel egy éves tapasztalatokat mindenképpen visssza kell csatolni a rendszerbe. Folytatódik tehát a rendszer továbbfejlesztése.

Paradoxonnak tűnhet, hogy a továbbfejlesztés egyidejűleg kívánja a szerényebb felhasználói lehetőségeket és a ma legújabb technológiáját szolgálni.


2001. március 10.