Régi Magyarországi Nyomtatványok és Olvasmányok adatbank (1500-1700)
Monok István <monok@oszk.hu>
OSZK
A magyar nemzeti könyvtárban a retrospektív nemzeti bibliográfia munkálatai hosszú évtizedek óta folynak, és az eddigi eredmények túlzás nélkül mondhatóak nemzetközileg is egyedül állónak, hiszen a bibliográfiai számbavétel és az összes példányadat mellett a kötetet rögzítik az egyes kiadások történetét is.
A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén, illetve az egyetem Központi Könyvtárában, majd Művelődéstörténeti Intézetében két évtizede folynak olyan szervezett kutatások, amelyek a Kárpát-medence XVI-XVIII. századi olvasási szokásait tárják fel. Ezek első lépéseként a korábbi nagyszámú publikációkban, és a történeti Magyarország levéltáraiban kellett mindazokat a forrásokat megkeresni, amelyek könyvek használatával kapcsolatos információkat tartalmaznak. A tudományos kutatási anyag impozáns sorozatban folyamatosan jelenik meg.
A most induló kutatási és alkalmazási program eredményeképpen egy, a magyarországi művelődéstörténet XVI–XVIII. századi korszakának tanulmányozásához alapvető adatbázisrendszer jön majd létre, amelyik alapkutatási eredményeket dolgoz fel, a szellemtudományokban ritkaságnak számító kvantitatív kataszterrel, amelyet egyedülállóan egészít ki a korpusz egy jelentős részének multimédiás bemutatása (könyvek, kötések, illusztrációs anyag).
Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az adatbázisok választ adnának azokra a kérdésekre, hogy ki és mikor milyen könyvet olvasott és gyűjtött a XVI–XVII. századi Kárpát-medencében, s a rendszerben mindez összekapcsolódna a legfontosabb könyvtörténeti levéltári forrás megjeleníthetőségével és a legjellemzőbb kötetek illusztrációs anyagának megtekinthetőségével. Az interdiszciplináris tudományos hasznosíthatóságon kívül átélhetővé válna a reformáció utáni 200 év magyarországi tudományossága és az európai tudomány és olvasmányanyag teljes recepciója.
Mindez igen sokfajta felhasználói igényt ki tud elégíteni, a primer kutatói igénytől a középiskolai tanulói igényekig bezáróan.
A projekt részei
Könyvtörténeti adatbázisok
A projekt tulajdonképpeni célja a Kárpát-medencében a XVI–XVII. században előforduló könyvanyag (potenciális olvasmányanyag) rekonstrukciója, vagyis a Régi Magyarországi Nyomtatványok Virtuális Könyvtár. A magyar nemzeti bibliográfia XV-XVII. századi részének digitalizálása. Ez az adatbázis három részből áll:
-- bibliográfiai leírások kiegészítve a teljes lelőhelyjegyzékkel
-- az egyes könyvek kiadástörténete
-- az egyes kiadások címlapfotói, ajánló levelei és előszavai (egy második fejlesztési szakaszban teljes terjedelmükben való megmutatásuk.
Háttér adatbázisként az olvasmánytörténeti adatbankhoz a nemzeti könyvtár régi könyv katalógusa szolgál majd. Ennek XVI. századi része elkészült. A antikva katalógus maga is két részből áll:
bibliográfiai leírások, amelynek nemzetközileg is egyedülálló része az, hogy minden esetben rögzítettük a kötetek tartalmát (contenta)
a gyűjtemény címlapfotói, ajánló levelei, előszavai, a leggyakoribb és legritkább pedig in extenso
Olvasmánytörténeti adatbázisok
Az említett két évtizedes kutatásokkal megalapozva megépülne (részben már kész is van) egy a magyar olvasmánykultúra 1526 és 1750 közötti egész időszakát átfogó, SQL adatbázis. Ez az adatbank a következőket tartalmazná:
Mintegy 1750 levéltári forrást, amelyek az adott időszakban arról szálnak, hogy valaki(k) birtokolt(ak)-e könyveket a Kárpát-medencében és hogyan írták le azokat.
Ebben az adatbázisban tételesen mintegy 150-200.000 könyvről esik szó, beazonosíthatóan ez mintegy 60.000 konkrét magyar és külföldi művet jelent.
A másik adatbázis tartalmazná a dokumentumok teljes szövegét is, s a legfontosabbak fakszimiléjét is.
A harmadik adatbázis, a korabeli leírás alapján hatalmas szakapparátussal beazonosított valóságos művek címleírását tartalmazná. Ez kezdetben elfordulási frekventáltság szerint töltődne föl, tehát a leggyakrabban szereplő művek kerülnének be a munka kezdetén.
A negyedik adatbázis a forrásokhoz, a könyves adatok tulajdonosaihoz, ill. a gyűjteményekhez és konkrét könyvekhez kapcsolódó szakirodalmat jelenítené meg.
A négy adatbázis SQL szinten lekérdezhető, s hypertextes felületen egyik a másikba kapcsolódna, és így teljesen átjárható lenne.
A Zrínyi-könyvtár 3D-s rekonstrukciója
A 3 dimenziós virtuális felületek a számítástechnika szórakoztatóipari területén ma már rendkívül elterjedtek és igen népszerűnek mondhatóak. Természetesen kialakult az igény ilyen felületek hálózati használatára is. E virtuális valóságot szimuláló nyelven megalkotott 3D "világokban" a felhasználó szabadon bolyonghat és folytathatja útját az itt elhelyezett linkeket követve. A linkek révén a virtuális terek összeköthetőek “hagyományos” elektronikus dokumentumokkal, képekkel és szövegekkel egyaránt.
Ennek konkrét kísérleti megvalósítása a szakemberek által már rekonstruált költő Zrínyi Miklós anyagában Zágrábba került könyvtárának eredeti állapot szerinti virtuális rekonstrukciója. Zrínyi személye és az általa hasznosított hatalmas barokk műveltséganyag önmagában is kiemeli könyvtárát a nagy magyar gyűjtemények közül. Rendkívül fontos azonban az a körülmény, hogy a kutatóknak sikerült a különféle közvetlen és közvetett források alapján szinte 100%-ban megállapítani, mely könyvekből állt a könyvtár, sőt a könyvek helyrajzi viszonyát is rekonstruálni lehetett.
A 3D-és megoldás fantasztikus kihívást jelentene, hogy a hálózaton újra lehetne alkotni a ma már sajnos sehol sem létező könyvtárat, mégpedig szakmailag teljesen korrekt tartalommal és a könyvtár egykori vizuális képét is felidézve.
A virtuális polcokon sorakozó “kötetekhez” címlapokat és leírásokat lehet rendelni, a könyvtár térbeli képét a korban rendkívül fontos emblematika alapképeivel lehetne felszerelni. Az ilyen típusú számítógépes rekonstrukció hálózati megvalósítása modell-értékű lehetne a történelmünk során sajnos nagy számban elpusztult gyűjtemények “újrateremtése” területén, így pl. módszertani kiindulópont lehetne a Bibliotheca Corviniana majdani virtuális rekonstrukciójához.