Mobil internet szolgáltatások
Élő Gábor Dr. <elo@szif.hu>
Széchenyi István Főiskola
Szabó József Dr. <szaboj@szif.hu>
Széchenyi István Főiskola
Az értéknövelt szolgáltatás nem a legutóbbi idők találmánya, mindig azt értették rajta, hogy egy folyamat valamely fázisában olyan értéknövelés történik, melyet a végső árban érvényesíteni lehet (például a megvásárolt ruhadarabot méretre igazítják, telefonhírmondó stb.). Ma mégis csaknem kizárólag a távközlésben használják olyan szolgáltatások összefoglaló megnevezéseként, melyekben a két fél összekapcsolásán kívül valamilyen többletet is nyújt a szolgáltató. A fejlődési trend szerint a felhasználó minden kommunikációs szolgáltatást térben és időben kötetlenül (mobil módon) kíván igénybe venni, így a mobil értéknövelt szolgáltatások lesznek az "új gazdaság" motorjai.
Ily módon mobil értéknövelt szolgáltatások alatt értjük mindazon hálózati szolgáltatásokat, melyek az alábbi jellemzőkkel rendelkeznek:
időben és térben kötöttségek nélkül elérhetőek (természetesen a szolgáltatástól független kötöttségek létezhetnek, például fizikai jellegű hálózati üzemszünet földrajzi vagy karbantartási okból),
a felhasználó rendelkezésére állnak függetlenül a konkrét egyedi felhasználói igényektől (a felhasználó szabadon dönthet hogy igénybe veszi a szolgáltatást vagy nem),
a hozzáadott érték pénzforgalmi többletként realizálható (legalább a bevétel lehetősége megvan).
A gyakorlatban nagy szükség van az így definiált szolgáltatások rendszerezésére (taxonómia) a megvalósíthatóság vizsgálata (rating) és az egymással való összehasonlíthatóság (ranking) céljából (gondoljunk egy hálózati szolgáltatóra, melyhez sok kérés fut be különböző szolgáltatások indítására, de a szolgáltató előzetesen megvizsgálja, hogy érdemes-e az adott szolgáltatást realizálni vagy más esetben korlátozott erőforrásai miatt szűkítenie kell a megvalósítandó szolgáltatások körét).
Mobil értéknövelt szolgáltatások taxonómiája
A mobil értéknövelt szolgáltatások osztályozása technológiai, üzleti és felhasználói nézőpontból történhet, melyek aggregálásával lehetővé válik a szolgáltatások egységes jellemzése, értékelése és összehasonlítása.
A technológiai megközelítés
A technológiai megközelítés szerinti dimenziók: a működtetés automatizálhatósága, a műszaki és innovációs követelmények és a biztonsági követelmények.
Egy mobil értéknövelt szolgáltatás működtetése már a definícióból is következően folyamatos üzem. Az emberi közreműködés igénye normál körülmények között csak időszakos lehet, és egyúttal a mindenkori esetleges beavatkozás lehetőségét biztosítani kell (például 24 órás helpdesk vagy hotline szolgáltatás távoli menedzselési lehetőséggel). A szolgáltatás ebből a szempontból annál jobb, minél inkább automatizálható, míg másik végletként a 24 órás telephelyi ügyelet szükségessége csaknem kizáró tényező lehet.
A szolgáltatások hálózati infrastruktúra igénye, erőforrás igényessége a szolgáltató felől szükséges műszaki, technikai, technológiai háttér jellemzője. Ide kapcsolódik az innovációs kényszer kérdése is, vagyis hogy az adott szolgáltatás megvalósításához szükséges-e új technológiai megoldás kidolgozása, mely általában hardver- vagy szoftverfejlesztés jellegű és mindig bizonyos kockázatokkal jár. Nyilvánvalóan kedvezőbb helyzet, ha kis erőforrásigényű és innovációt nem igénylő szolgáltatásról van szó, míg a technikai fejlődés mindig tágítja az innovatív és nagy rendszerigényű szolgáltatások terét (például egy közönséges elektronikus levelezés megvalósítása csekély erőforrásokat és innovációt igényel, míg egy adaptív video-on-demand jellegű szolgáltatás rendkívül jelentős erőforrásokat és erős kutató-fejlesztő hátteret igényel).
A biztonság megkülönböztetett szerepet játszik az "új gazdaságban". Mind a felhasználó, mind a szolgáltató rendkívül nagy prioritással foglalkozik ezzel a kérdéskörrel, de technikai szempontból mindenképpen az adott szolgáltatás komplex biztonsági megítélése a döntő. A biztonsági szempont esetünkben technikai biztonság kategóriájába esik (security) és két tényezőből áll: az adatbiztonságból és az adatvédelemből. Az adatbiztonság magába foglalja a humán, a környezeti, a fizikai és a logikai biztonságot, míg az adatvédelem az adatalanyok védelmét jelenti. Az "új gazdaság" ebből a szempontból is érdekesen összehasonlítható a klasszikus bank (pénzintézeti) biztonsággal, mivelhogy az utóbbinál nagy erőforrásokat igénylő értékbiztonság az előbbinél teljesen hiányzik, minthogy nincsenek nem számítástechnikai jellegű értékhordozók (pénzeszközök, értékpapírok stb.).
Az üzleti megközelítés
Az üzleti megközelítés szerinti dimenziók: az életciklus jellemzője, pénzforgalmi többlet (cash) és az értékesítés lehetőségei/korlátai.
A klasszikus elméletek szerint egy vállalat(vállalkozás) életét (hasonlóan egy termékéhez) jellemezhetjük egy életgörbével, melynek fő szakaszai az alapítás, a növekedés, a stabilitás, a hanyatlás és a megszűnés/átalakulás.
Ha az "új gazdaságban" mobil értéknövelt szolgáltatás esetén értelmezzük az életciklus jellemzőjét, három tulajdonságot határozunk meg: az életgörbe alakját, hosszát, jellegét. Az életgörbe alakja szerint megkülönböztetünk ciklikus vagy nem ciklikus, jellegük szerint progresszív, stagnáló és degresszív görbéket. A hossz jellemzése tisztán idődimenzióval történik.
Az életciklus jellemzője kedvezőbb, ha progresszív jellegű, gyakorlatilag nem ciklikus és hosszú időre tervezhető, míg egy rövid, ciklikus, degresszív viselkedés üzletileg nem vállalható (például egy közönséges elektronikus levelezés egy hosszú, stagnáló és enyhén ciklikus szolgáltatás, míg egy olimpiai hírszolgáltatás rövid, progresszív és nem ciklikus).
Az "új gazdaságban" az üzleti eredményességet elsősorban a pénzforgalmi többlet (cash) generálásának potenciálja határozza meg. Különösen igaz ez a mobil értéknövelt szolgáltatásokra, hisz ezek beruházásigénye csekély, legalábbis a szolgáltató számára, hisz a beruházások átkerülnek a hálózati infrastruktúra biztosítójához (például egy hírszolgáltató bérli a tárhelyet, a behívási lehetőséget, vásárolja a arculattervezést és annak implementálását, így saját tevékenységként "csak" az információ adatbázisba töltésére szűkül; bevétele pedig automatikusan kerül a bankszámlájára a hálózati szolgáltató bevételének arányos részeként).
A cash-termelő képesség a hozzáadott érték nagyságából és a tranzakciók gyakoriságából adódik, és nyilvánvalóan kedvezőbb, ha nagy az értéknövekedés és gyakoriak a tranzakciók (például az elektronikus leveleket naponta, a tőzsdeindexet naponta többször, adott szerencsejáték információkat hetente kérik le a felhasználók stb.)
Az "új gazdaságban" a siker kulcsa az értékesítés új formáinak hatékony kiaknázása. Nincs fontosabb vállalati funkció, mint az internetes marketing(kommunikáció) és még fontosabb annak a megismerése, hogy hol vannak újabb lehetőségek és esetleges korlátok. Bár gyorsan változóak a technikai megoldások, az irány mindenképpen az eladhatóság minden ma elképzelhető határon túli fokozásának irányába mutat (például a honlapoknál a statikus grafikai elemeket felváltották az animált elemek, majd következtek az automatikusan generált látványelemek).
A felhasználói megközelítés
A felhasználói megközelítés szerinti dimenziók: a hasznosság, az adaptív személyre szabhatóság és a kezelhetőség.
Nem kérdés, hogy a felhasználó (az "új gazdaság" vevője, vásárlója) azokat a szolgáltatásokat választja, melyek számára valamilyen formában hasznosak, és nyilvánvalóan preferálja a számára nagyobb hasznossággal bírókat. A hasznosságot célszerű egy felhasználóspecifikus diszkrét hasznossági függvénnyel mérni vagy egyszerűen osztályozni (az elektronikus levelezés hasznossága nagy értékű, míg az északi mágneses sark valósidejű vándorlásának követése csupán az érdekességek kategóriájába esik).
Ma az infokommunikációs szolgáltatások felhasználóhoz igazítása, az úgynevezett testreszabás, csaknem kizárólag a felhasználó saját feladata. Sürgető igény, hogy a gyakran használt szolgáltatásokat ne kelljen manuálisan időről időre állítgatni, beszabályozni, hanem valamilyen algoritmus alapján, öntanuló módon, úgymond "igazodjon" az alkalmazás a felhasználó állandóan (bár kis léptékekben) változó viselkedéséhez is. Az interneten jelenleg széles körben használt "cookie" technológia már egy közbenső lépés, hisz ezzel a módszerrel a felhasználó saját gépén tárolnak a használatra jellemző adatokat és ezeket a következő alkalommal automatikusan felhasználják a testreszabottabb szolgáltatás nyújtásához. A jövőre tekintve azonban az adaptív személyre szabhatóság lesz a jellemzője a felhasználó-szolgáltatás viszonynak, mely technológiák már a központi kiszolgáló alkalmazások nagyobb lehetőségein alapulnak (például egy hálózati hírlapnál ha a felhasználó néhány egymás követő alkalommal a részletes tartalomjegyzéket keresi fel először, akkor következő alkalommal már induláskor ezt mutatja az alkalmazás, és ha a legtöbb időt a kulturális hírek olvasásával tölti, akkor a tartalomjegyzék automatikusan oda is pozícionál kezdésként).
A felhasználó csak olyan szolgáltatásokat választ, melyek kezelhetősége nem megy túl készségein és (szélső esetben) képességein. Ennek ellenére mindenképpen különbséget lehet és kell tenni a könnyű és a nehézkes kezelhetőség között. Sikeresebb az a szolgáltatás, mely azonos tartalom mellett könnyebben kezelhető, ami nem feltétlenül az egyszerűséget jelenti (gyakorlott számítógépkezelőnek a mégoly misztikusnak tűnő gyorsbillentyűk használata jelenti a könnyű kezelhetőség lehetőségét).
A dimenziók megadása után lehetővé válik a szolgáltatások egységes jellemzése, értékelése és összehasonlítása.
Mobil értéknövelt szolgáltatások értékelése és összehasonlítása
A mobil értéknövelt szolgáltatások egységes jellemzése, értékelése és összehasonlítása sokféle technikával történhet. Javasolható a többkritériumos hasznosságelvű döntéstámogatás használata az egyes szempontok által kifeszített problématér aggregált eredményének meghatározására.
Mobil értéknövelt szolgáltatások szerepe az "új gazdaságban"
Az "új gazdasághoz" új társadalmi formáció is tartozik, ezt mobil információs társadalomnak nevezik.
A globálisan lehetővé váló személyes kommunikációt az ember alapvető tulajdonságával, a folytonos helyváltoztatással összekapcsoló technikai eszközök fejlesztése megteremti a tudásalapú társadalmi formáció továbbfejlődésének alapját. Így jöhet létre a mobil információs társadalom, melyben az ember saját infokommunikációs képességeinek teljesebb kihasználását techno-organikus eszközök sora támogatja.
Az ember világról szerzett információinak mennyisége rohamosan nő, köszönhetően elsősorban a saját kreativitásának eredményeként létrejött mesterséges környezetének. Ezáltal az egyénnek úgy tűnhet, hogy magának a világnak a változási sebessége nőttön-nő, pedig “csak” az érzékelhető, befogadható információ mennyiségi növekedése és minőségi fejlődése gyorsul. Visszahatásként létre kell jönnie azoknak az eszközöknek, melyekkel az ember hasznosítani tudja eddig nem ismert, de most feltáruló lehetőségeit.
A mobil információs társadalom fejlődése nemcsak új technikai megoldásokban ölt testet, hanem minőségileg is új utakat nyit. Jóval többet jelent, mint az eszközeink használatakor - sokszor már-már laokoóni - helyzeteket okozó vezetékektől való megszabadulás. Megújulást hoz technikailag, átalakítja az ember viselkedését, módosítja a gyakorlati élet folyamatait, változást hoz a társadalmi viszonyokban és forradalmasítja az üzleti életet.
A technikai szinten a minden szereplő számára nyílt, de facto szabványokon alapuló ipari szerkezet jön létre, biztosítván azt a környezetet, amelyben az együttműködés nem a vertikális alá- és fölérendelésen, hanem a horizontális, kölcsönösen előnyöket jelentő partneri kapcsolatokon nyugszik.
Az ember és minden ami körülveszi állandó mozgásban van, összekapcsolódik egymással és kölcsönös függőség alakul ki. Természetesen a mozgás fő formája az adatáramlás, az adatfeldolgozás és a felhasználás által létrejött információ visszacsatolása, amely természetesen újabb mozgások kiindulópontja lesz. A digitális eszközök skálázhatóan szolgálják majd a különböző folyamatok egyaránt hatékony végrehajtását, így az informatikai alkalmazások és információs szolgáltatások térben és időben csaknem teljesen függetlenek lehetnek az ezeket felhasználó ember mindenkor létező korlátaitól.
A mindennapi élet beágyazódik egy digitális információs aurába, mely kisugárzás körülveszi az embert hol látványos formákban, hol még érzékelhetően, hol láthatatlanul rejtőzve. Az üzleti élet konkrét anyagi előnyökkel gyorsan, a társadalom széles körű felemelkedésével lassabban használhatja ki az egyén mennyiségileg nagyobb és minőségileg jobb informáltságát.
A számítógépes hálózatokon alapuló kommunikáció, a mobil kommunikációs lehetőségek és az újabb és újabb információtechnológiai eszközök bekapcsolódása az emberi kommunikációba lehetővé teszi, hogy az információk (például a személyközi kapcsolatokból származó információk is) emberi közreműködés nélkül is bekerüljenek számítógépes rendszerekbe, ott különböző akciókat indukáljanak, vagyis visszahassanak a (kapcsolati) folyamatokra. Ezek a folyamatok adják az igazi erejét az "új gazdaság" gerincét jelentő szolgáltatási szegmensnek.