E-learning

Zimányi Krisztina <kzimanyi@kvif.bgf.hu>

BGF KVIFK

A felsőoktatás nyugat-európai (60-as, 70-es évekbeli) nagy kihívásai a rendszerváltást követően jelentkeztek Magyarországon. A 80-as évekhez képest a hallgatói létszám kétszeresére duzzadt. A nappali, de a hagyományos levelező, vagy esti, és a legutóbb megjelent távoktatási formák ugyan teret nyertek, de mégsem hoztak áttörést a felsőoktatás egészét illetően. Az ok elsősorban abban kereshető, hogy a nappalitól eltérő oktatási formák kétségkívül tömegeket voltak képesek kiszolgálni, a minőség tekintetében azonban nem felelnek meg az elvárásoknak.

A "veréb is énekesmadár, csak levelezőn végzett" mondás jól példázza a levelező, esti stb. nem-hagyományos oktatási formákról kialakult közvélekedést. A tömegképzés problematikája ma már megkerülhetetlen, a hallgatói létszámok tartósan is magas hányadát jelentik a felsőoktatás-korú korosztálynak. A hallgatók jó színvonalú oktatási kiszolgálását ma már sok és ismert oktatás-menedzselő szoftver segíti (Gólya, Neptun stb.). Ezzel szemben sem a tananyagok, sem az informatikai infrastuktúra oktatási célú igénybevétele, sem pedig az oktatás módszertana nem használja jelenleg ki az informatikai forradalom nyújtotta előnyöket. Az oktatást interaktív információszerzésnek tekintve biztosak lehetünk abban, hogy az e-mail, majd mostanában az e-business általánossá válása után az e-learning is köznapi fogalommá, technológiává válik.

Különösen a szinkron módszerekkel végzett elektronikus oktatás biztat jó eredményekkel, hiszen ezzel az eszközzel a hallgatót újra "visszahozhatjuk" a tanár, az oktató közelébe, az egyre inkább elszemélytelenedő oktatási formák (nappali®esti®levelező®távoktatás) ezen hátrányait kiküszöbölve.

Különösen érdekes az e-learning technológia felsőoktatási (alapképzés) kipróbálása, hiszen ezen a képzési szinten igen fontos szempont a minőség és a mennyiség igényeinek egyidejű kielégítése.

Az előadás második fele egy matematikai témájú tananyag bemutatása.