Könyvtár-informatika képzés Szegeden

Bakonyi Géza, Dr. <bakonyi@bibl.u-szeged.hu>

Szegedi Egyetemi Könyvtár

A Szegedi Tudományegyetemen az egyetemi szintű könyvtáros képzés az 1995/1996. tanévvel kezdődött az akkori József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. A képzésért a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Könyvtártudományi Tanszéke, annak vezetője Monok István volt a felelős. Az egyetemi könyvtáros képzés története tehát szorosan kötődik a főiskola képzéshez, abból nőtt ki.

A 2000. január 1-től létrejött Szegedi Tudományegyetem vezetoi lemondtak az egységes tanárképzésről, így arról is, hogy egy-egy nem tanár szak képzését egyetlen tanszék lássa el az intézményen belül. Az egyetemi könyvtáros képzésért jómagam lettem a felelős, és én munkatársaimmal és a kar vezetésével egyetértésben hozzáláttunk egy önálló tanszék szervezésének. A közben Szegedről 1999-ben eltávozott Monok Istvánt a régi könyvekkel foglalkozó könyvtárosok speciális kurzusainak szervezését végzi továbbra is.

A szegedi Bölcsészettudományi Karon folyó könyvtáros képzés a kezdetekben speciális képzés volt. B major szakként négyéves képzés folyt egyrészt könyvtár-informatika, másrészt régi könyves diplomával bocsátotta ki a hallgatókat. A képzést levelező képzés egészítette és egészíti ki: a szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára négy féléves, a szakirányú végzettséggel nem rendelkezők számára pedig nyolc féléves képzést biztosítunk. A képzés háromnegyed részében a kurzusok száma egyenlő arányban oszlik meg az általános könyvtáros és a könyvtár-informatikus tárgyak között, az utolsó negyedben viszont kizárólag informatikai kurzusok vannak. A diploma feltétele szakdolgozat beadása, kifejezetten informatikai témában. A szakdolgozóknak legalább a fele gyakorlati témát választ: HTML oldalak vagy multimédia CD-ROM készítését, programozási feladatokat, adatbázis kezelését. A képzést komplex államvizsga zárja, ahol a hallgatóknak átfogó kérdések kidolgozásával kell bizonyítaniuk, hogy elsajátították a képzés anyagát.

A 2000/2001 tanévtől kezdődően átalakítottuk a nappali képzést: maradt ugyan a B major forma (azaz a szakot önmagában nem lehet felvenni és ezen nem is szándékozunk változtatni), de a képzés öt évig tart. A továbbiakban e változtatás okairól, hátteréről szeretnék beszélni - ebben az előadásban kizárólag a könyvtár-informatika képzésről.

Először is néhány szó a képzés céljáról. Az elmúlt évtizedben a magyar könyvtárakban mind meghatározóbbá vált a számítógépesítés, az informatika és az információs technológia. Ez a változás nem csak technológiai váltást jelentett, hanem szemléleti váltást is. A könyvtárak a hagyományos dokumentumok mellett mind nagyobb figyelmet szentelnek a digitális dokumentumoknak, a multimédia eszközöknek. A számítógépes katalógusok lehetővé teszik, hogy ne csak monográfiákat, folyóiratokat kereshessünk bennük, hanem az Interneten található információ forrásokat is közvetlenül megtalálhassuk, magukhoz a dokumentumokhoz, objektumokhoz is eljuthassunk.

Az információs társadalomban kialakuló könyvtári paradigmaváltás egyik jellemzője, hogy a könyvtárak egyre inkább rászorulnak az együttműködésre, az együtt gondolkodásra. Ennek eredményeképpen kialakultak a különböző fizikai helyszíneken létrejött digitális dokumentumokat őrző digitális könyvtárak, a hálózaton található információk között eligazodni segítő virtuális könyvtárak és újabban az online referensz szolgálat is megszületett. A feldolgozásban egyre fontosabb szerepet játszik az osztott katalogizálás, a keresést pedig közös lekérdező felületek, központi adatbázisok segítik.

Mindehhez nem csak széles látókörű információs stratégia, mindenki által elfogadott szabványok és szabályzatok szükségesek, hanem alapos tudással rendelkező és a paradigmaváltásokat követni tudó szakemberek is. A szegedi könyvtár-informatika célja éppen az, hogy olyan könyvtári szakembereket neveljen, akik az elméleti ismeretek mellett rendelkeznek azokkal a gyakorlati tudnivalókkal, amelyek segítségével ebben a modern könyvtári, informatikai környezetben meg tudnak élni, s maguk is sikeres alakítói lehetnek.

Reméljük a fentebb megfogalmazott célok a képzés mindennapjait is érezhetően áthatják

Az ötéves képzés két részre oszlik. Az első három évben az általános könyvtári tárgyak a dominánsak. Azonban csak részben oktatjuk a hagyományos könyvtári tárgyakat, mind például dokumentum-leírás, osztályozás, könyvtártan, könyvtári tájékoztatás és informatika/kommunikáció. Ezeknek a tárgyaknak egy részében az órák számát csökkentettük és olyan kurzusokat vezettünk be kiegészítésképpen, amelyek megfelelnek a fentebb emlegetett paradigmaváltásnak. Így például a hagyományos dokumentum-leírást három féléves számítógépes leírás egészíti ki, a hagyományos informatika oktatást speciális könyvtár-informatika kurzus. A többi tárgy esetében nem csökkentettük az óraszámot. Ezeket a tárgyakat a minden félévben kötelezően felvett speciálkollégiumok egészítik ki. Ezek témája természetesen változó, de arra törekszünk, hogy a könyvtári tájékoztatás és informatika éppen aktuális témáihoz kötődjenek. Így például a Társadalomtudomány és informatika speciálkollégium keretében olyan kérdésekről is szó esik, mint az Internetes újságírás, az elektronikus kormányzás, CD-ROM kiadás problémái, Internetes referensz szolgáltatás, stb. A Számítógépes szótárak, fogalomtárak kurzus keretében pedig a számítógépes szótárkiadás, szótárfeldolgozásról, a fogalomtárak jelentőségéről és ezek könyvtári használtatásának kérdéseiről van szó.

A cél az, hogy az első három év elvégzésével a hallgatók megkapják azokat az ismereteket, amelyek segítségével a mai könyvtárak iránt támasztott igényeknek is képesek lesznek megfelelni. Ne felejtsük, a ma könyvtárosa egyrészt továbbra is magas szinten művelt szakember kell hogy legyen, másrészt meg kell felelnie az információs bróker, gatekeeper szerepköröknek is. Az első periódust szigorlat zárja le.

A hallgatók ezután választhatnak, hogy a következő két évben régi könyves vagy könyvtár-informatika képzésre specializálódnak. Azok számára, akik nem kívánnak specializálódni, szerettünk volna egy harmadik utat is biztosítani: még egy év elvégzése után főiskolai diplomát kaphattak volna. Sajnos az integráció a karok szakmai és gazdasági elkülönüléséhez vezetett, így két kar között ilyen egyeztetés jelenleg nem lehetséges. Mellesleg megjegyzendő, hogy a karok e sajátos szerepe az egyetemi könyvtáraknak is jelentős mértékben ártott, így nem csoda, ha a könyvtáros képzés is megsínyli az integráció e hatását.

A könyvtár-informatika képzést választó hallgatók számára tartott kurzusok a következő négy téma köré csoportosulnak:

1. A könyvtári informatika elmélete és gyakorlata

2. Integrált könyvtári rendszerek elmélete és gyakorlata

3. Hálózati, multimédia szolgáltatások tervezése

4. Programozási alapok

Az első témakörben egyrészt elsajátítják a könyvtári tájékoztatásban adatbázisok kezelését, így az online adatbázisokban való technika alapjait, a CD-ROM (illetve napjainkra már a DVD) adatbázisokban való keresést és azok kezelését. utóbbit néhány speciális ismeret is kiegészíti: a citációs indexek számítógépes változatának a használata, tudománymetria (motívumok a hivatkozásra, a hivatkozások "kapcsolóereje", hivatkozásvizsgálatok problematikája). Természetesen folytatódik a könyvtári tájékoztatás kurzus: most már kifejezetten a hálózati információforrások használata, elektronikus folyóiratok kezelése, teljes szövegű adatbázisokban történő keresések, stb. kerül a középpontba. Ide tartózik még a könyvtári menedzsment kurzus is. Ennek során megismerkednek a könyvtár és a felhasználók kapcsolatának alapjaival, a rövid és hosszú távú stratégia, költségvetési tervezés kérdéseivel, belső és külső elemzés eszközeivel.

Az integrált könyvtári rendszerek elmélete és gyakorlata téma során a hallgatók megismerik az integrált könyvtári rendszerek történetét, piacát, illetve az egyes modulok működését, a közös katalogizálás modelljait, a könyvtári számítógépes szabványokat (pl. MARC, Z39.50). A téma azonban általánosabb a kifejezetten könyvtári munkafolyamatok számítógépesítésének kérdésinél. A hallgatóknak el kell sajátítaniuk az adatrögzítés modern elméletét is. Az SGML/XML használatának általános szabályai mellett megtanulják a modern digitális archívumok TEI ajánlásának elveit, alkalmazását. A bibliográfiai leírások általános használatával kapcsolatban pedig a metaadatok elméletével és gyakorlatával is megismerkednek.

A hálózati, multimédia szolgáltatások tervezése témába tartozó kurzusok egyrészt a hálózati technológiával, másrészt a hálózati szolgáltatások kialakításáról szólnak. A kurzusok egyik része tehát a hálózatépítéssel foglalkozik: számítógépes hálózatok architektúrája (gyűrű, sin, csillag), fizikai kialakítása (kábelezés, aktív és passzív eszközök), logikai kialakítása (IP, Windows, Novell hálózatok), hálózat építés szempontjai, DNS (névszerverek és kommunikációjuk), route (útvonal-választási módszerek), hálózati szolgáltatások (file, nyomtató szerviz), modemes elérés (bérelt és kapcsolt vonali szolgáltatások). A kurzusok másik részének tematikája pedig három téma köré csoportosul. a multimédia ismeretek elsajátítása (képek, hangok, mozgóképek digitalizálása, a digitális objektumok kezelése, manipulációja); magas szintű HTML szerkesztés; HTML lapok programozása (Perl nyelv és adattípusai; CGI és működési mechanizmusa; űrlapfeldolgozás a Perl nyelvvel; Java scriptek).

A negyedik témakör célja a programozási alapismeretek elsajátíttatása. Ennek keretében olyan kérdésekről esik szó, mint a program életútja; programnyelvekről általában; algoritmus fogalma, leírási lehetőségei (példákkal); adattípusok a Pascal nyelvben; vezérlési szerkezetek. Külön kurzus foglalkozik a relációs adatbázisokkal: alapfogalmak (adatbázis, user, táblák, mező, rekord, egyed, tulajdonság, kapcsoló mező, kulcs, összetett kulcs, elsődleges kulcs, idegen kulcs); a tervezés menete (előzetes felmérések szempontjai); normalizációs folyamat (1NF, 2NF, 3NF, 4NF); mezők tulajdonságai (null érték, unique, ellenőrzés, típusok). S ugyancsak külön téma, tekintettel a könyvtári adatbázisok szerkezetére, az SQL: CREATE, ALTER, DROP parancsok szintaxisa (adatbázis, tábla, user, index létrehozása, törlése, módosítása); oszlop típusok (number, int, char, varchar, text, stb.); adatok bevitele, módosítása, törlése (INSERT, UPDATE, DELETE parancsok szintaxisa és lehetőségei); keresés, leválogatás, rendezés, csoportosítás (SELECT parancs szintaxisa) egy táblában, és több táblán, SQL beépített függvények (egysoros és csoportos függvények). ugyancsak külön kurzuson foglalkozunk a teljes szövegű adatbázisok kérdéseivel, az indexelési eljárásokkal.

Mint már említettem, a képzést - kifejezetten informatikai tárgyú, lehetőleg gyakorlati témájú - szakdolgozat és komplex államvizsga zárja le.

Néhány szót kell még szólnunk a levelező képzés problémáiról is. Mint a fentiekből is kitűnik, a szegedi könyvtár-informatika képzés keretében nagy súlyt fektetünk arra, hogy a hallgatók élő ismereteket sajátítsanak el, és ezek hatékony felhasználását is megértsék. Ezt a célt, a tudásanyag gyakorlati képzés során történő elsajátíthatósága következtében, rendkívül nehéz megvalósítani a levelező képzésben.

A levelező képzés alapvetően konzultációkra épül. Ezt a struktúrát távoktatási módszerekkel egészítjük ki, kihasználva az Internet adta lehetőségeket. A képzés honlapján egyrészt megadunk minden információt a képzéssel kapcsolatban, másrészt igyekszünk elérhetővé tenni a kurzusok részletes leírását is. Minél több online elérhető tananyagot gyűjtünk itt össze, kiegészítve a kötelező és ajánlott irodalom listájával. Levelező listát is üzemeltetünk, minden fontos információt itt teszünk közzé és természetesen a hallgatók is itt tehetik fel kérdéseiket. minden oktatóval emailen is lehet kapcsolatot teremteni, a házi dolgozatokat ugyancsak elektronikus postán lehet elküldeni. A nyolcféléves képzés során a konzultációkat egész napos gyakorlati foglalkozások egészítik ki. Ezeket a foglalkozásokat a képzés PC termében tartjuk, és egy vezető tanár vezetésével a képzésben résztvevő demonstrátorok felügyelik.

Ha már szóba kerültek, akkor néhány szó a demonstrátorokról. Egy évben három demonstrátort foglalkoztatunk (nem túl jelentős összegű ösztöndíjat kapnak). Az egyik, az Egyetemi Könyvtárban dolgozó oktató felügyelete mellett egyrészt a képzésben segédkeznek (szemináriumokat készítenek elő, korrepetálnak), másrészt egyszerűbb informatikai feladatokat látnak el az Egyetemi Könyvtárban. A könyvtár dolgozói számára informatikai alapismeretekkel kapcsolatos rövid tanfolyamokat is tartanak (Windows, MSOffice, stb. használata).

Befejezésül néhány szó az oktatókról. A képzés jelenleg a Bölcsészettudományi Kar magyar Intézetén belül kapott helyett, pillanatnyilag önálló képzési csoportként. A tanszékké való alakulás folyamatban van. Ennek következtében a képzéshez, egy tanársegédet kivéve, nem tartozik egész állású oktató. Az oktatók mindegyike könyvtárban dolgozik és könyvtáros-informatikus, szakinformatikus állást tölt be. Szinte mindegyikük elismert szakértője a területének, többé-kevésbé rendszeresen publikálnak.