Internetre alapozott adatgyűjtés és adatdisztribúció a szőlő-bor ágazatban
Szenteleki Károly dr <karesz@omega.kee.hu>
SZIE Matematika-Informatika Tanszék
A magyar szőlő- és borszektor jelenleg két hivatalos adatbázist használ. A szőlő termőhelyi katasztere a szőlőtermesztésre alkalmas területek nyilvántartását és minősítését végzi, ami az 1980-as évek eleje óta van alkalmazásban. A kataszter képezi a jelenleg érvényben lévő magyar borvidéki beosztás alapját is. Szőlőtelepítésre csak az I. és II. osztályba sorolt területek alkalmasak, az alföldi borvidékek kivételével, ahol a III. osztály is engedélyezett.
A másik adatbázis a termelők kötelező adatszolgáltatása alapján épül fel és a termelők kötelező szakmai igazgatási szervezetei, a hegyközségek kezelik. A hegyközségek tagjainak adatszolgáltatási kötelezettsége van a hegyközség felé a szőlőültetvényekről, pincészetekről és az éves termelési adatokról, ami alapfeltétele a szőlőre, illetve borra vonatkozó származási dokumentumok kiadásához. A kutatás célkitűzése a termesztés ökológiai adottságainak és a szőlőtermesztés együttes elemzése, a környezeti hatások szerepének vizsgálata a minőségre és a termesztés gazdasági lehetőségeire.
A kataszteri besorolás és a terméseredmények (Nagyréde)
Kataszteri osztály |
Felvételi egység |
Terület |
Termésátlag |
Eltérés az átlagtól |
db |
ha |
tonna/ha |
% |
|
I. |
1797 |
555,0487 |
14,1280 |
1,6 |
II. |
711 |
246,3504 |
13,3860 |
-3,7 |
Együtt |
2 508 |
801,3991 |
13,8999 |
|
Az elemzések másik feladata megadni, hogy a korábban csak nyilvántartási feladatokra használt ágazati adatbázisok hogyan használhatók fel az optimális termőhely megtalálásához, illetve jelenleg mennyire kerülnek kihasználásra az ökológiai lehetőségek.
Az eredmények eljuttatása a potenciális felhasználókhoz szintén az Internet segítségével történik.
A termőhelyi kataszter és a termelési adatok összevetése, további pontosítások után, mindenképpen használható a termőhelyi potenciál részleges elemzésére.
Megállapítható, hogy a legerősebb kapcsolat a terméseredmények és a talajtípusok, valamint a termőhelyet komplexen kifejező értékek (termőhelyi értékszám, kataszteri besorolás) között van.
Szükséges az elemzések további folytatása nagyobb minta-elemszám (további települések bevonása) alkalmazásával és az évjáratok közötti különbségek vizsgálatával.
Megállapítható, hogy a szőlőterületek jelentős része (különösen az alföldi területeken) nem a termőhelyi optimumban, illetve a jobb kataszteri osztályú területeken található.