Internetre alapozott adatgyűjtés és adatdisztribúció a szőlő-bor ágazatban

Szenteleki Károly dr <karesz@omega.kee.hu>

SZIE Matematika-Informatika Tanszék

A magyar szőlő- és borszektor jelenleg két hivatalos adatbázist használ. A szőlő termőhelyi katasztere a szőlőtermesztésre alkalmas területek nyilvántartását és minősítését végzi, ami az 1980-as évek eleje óta van alkalmazásban. A kataszter képezi a jelenleg érvényben lévő magyar borvidéki beosztás alapját is. Szőlőtelepítésre csak az I. és II. osztályba sorolt területek alkalmasak, az alföldi borvidékek kivételével, ahol a III. osztály is engedélyezett.

A másik adatbázis a termelők kötelező adatszolgáltatása alapján épül fel és a termelők kötelező szakmai igazgatási szervezetei, a hegyközségek kezelik. A hegyközségek tagjainak adatszolgáltatási kötelezettsége van a hegyközség felé a szőlőültetvényekről, pincészetekről és az éves termelési adatokról, ami alapfeltétele a szőlőre, illetve borra vonatkozó származási dokumentumok kiadásához. A kutatás célkitűzése a termesztés ökológiai adottságainak és a szőlőtermesztés együttes elemzése, a környezeti hatások szerepének vizsgálata a minőségre és a termesztés gazdasági lehetőségeire.

A kataszteri besorolás és a terméseredmények (Nagyréde)

Az elemzések másik feladata megadni, hogy a korábban csak nyilvántartási feladatokra használt ágazati adatbázisok hogyan használhatók fel az optimális termőhely megtalálásához, illetve jelenleg mennyire kerülnek kihasználásra az ökológiai lehetőségek.

Az eredmények eljuttatása a potenciális felhasználókhoz szintén az Internet segítségével történik.

• A termőhelyi kataszter és a termelési adatok összevetése, további pontosítások után, mindenképpen használható a termőhelyi potenciál részleges elemzésére.

• Megállapítható, hogy a legerősebb kapcsolat a terméseredmények és a talajtípusok, valamint a termőhelyet komplexen kifejező értékek (termőhelyi értékszám, kataszteri besorolás) között van.

• Szükséges az elemzések további folytatása nagyobb minta-elemszám (további települések bevonása) alkalmazásával és az évjáratok közötti különbségek vizsgálatával.

• Megállapítható, hogy a szőlőterületek jelentős része (különösen az alföldi területeken) nem a termőhelyi optimumban, illetve a jobb kataszteri osztályú területeken található.