Elektronikus újságíró szeminárium a felsőoktatásban

Orczán Csaba Sándor <orczanc@ella.hu>

METpress

ELTE- TÓFK

A magyar újságírás immár ezeréves története folyamán az 1990-es években forradalmian új változást élt át. Ezer éve -Pannonhalmán -Európában elsőként nálunk alakult ki az újság öse a hírlevél. Hasonlóan e földrészen elsőséget szerezve itt ringott az E-journál bölcsője is (MET nevű E-újság, majd MetPress Internet Hírügynökség). Ez az evolúciós vonal - a hálózati számítógépek (nem pc-k) fejlődésének köszönhetően - az új kancsóba régi bort töltött. Az E-journalisztika kialakulása azonban új követelményeket támasztott - a kor parancsát követve - az újságírásban is. Kialakult tantervünket az ország felsőoktatási intézményeiben - távoktatással is segítve- eredményesen alkalmaztuk.

Természetesen figyelembe kellett venni, hogy az új sajtóforma és új terjesztési mód sajátosan átírta a zsurnalisztika műfajelméletét és müfajrendszerét, majd ezzel együtt az újságírás gyakorlatát is. Igy -többek között- megerősítette azt a kivánalmat is, hogy ne a betűtenger mérete, hanem a téma és a tartalom alapján itéljék meg az újságírói munkát.

Nyilvánvalóvá vált, hogy egyetlen flekkben is lehet írni jó interjút, másfélben pedig akár riportot is. A publicisták jó része hasonlóan átalakította a müfajelmé-letet az elektronikus terjesztés követelményeihez való alkalmazással. Összegezhetjük: az E-újságírás müvelői a tömörség virtuózai (egyesek szerint inkább muszály-Herkulesei). A téma csonkítása nélkül olyan rövid anyagokat írni persze nem könnyű. De az erre nevelt-oktatott hallgatók azonban -mint a gyakorlat bizonytotta - megállják helyüket a nyomtatott sajtóban épp úgy, mint

a hagyományos elektronikus médiában, a rádiók hullámhosszain, vagy a televíziókban.