Felsőoktatásban alkalmazható e-learning tananyagok fejlesztésének
módszertani problémái
Bodó Balázs, BME
Média Oktató és Kutató Központ
Az Apertus Közalapítvány által a felsőoktatásban
hasznosítható e-learning tananyagok fejlesztésére kiírt pályázat keretében a
BME Szociológia tanszéke, és ezen belül a Média Oktató és Kutató Központ
egyszerre vállalt konkrét tananyagfejlesztési, illetve az e-learning
tananyagfejlesztés módszertanára vonatkozó kutatási feladatokat.
Alapproblémák
A megvalósítás során az alábbi módszertani
problémák vizsgálatával foglalkoztunk:
-
a szövegek
digitális reprodukciója megszünteti azok integritását:
o
linearitását,
ha hypertextes környezetbe kerül
o
befejezett,
végleges formáját, amennyiben újabb és újabb verziói jönnek létre,
o
védettségét,
amennyiben egy digitálisan létrehozott dokumentumot nehéz az
ellenőrizhetetlen külső változtatásoktól megóvni,
o
a hozzá
fűződő jogokat, ha a digitális feldolgozás során eddig
ismeretlen szerzőtársak, a csak a digitálisan hozzáadott érték létrehozói
is megjelennek,
-
a szövegekkel
szemben a képek, a textualitással szemben az interakció és a vizualitás
kerül előtérbe:
o
az
alapvetően szövegek összekapcsolásának igényére választ adó hypertext a
World Wide Web megjelenésével álló és mozgólépek, hangok, illetve a
felhasználói visszajelzések átvitelére is alkalmassá vált,
o
a technikai
fejlődés előrehaladtával és a sávszélesség növekedésével egyre inkább
az addig a végberendezésekre jellemző grafikus interfészek kerültek
előtérbe, megnövekedett a vizuálisan kódolt információk száma és szerepe.
o
Az elektronikai
eszközök elterjedésével a tanulás, ismeretszerzés eddig ismeretlen formái is
elérhetővé váltak, mint például:
§
Elektronikus
játékok készségfejlesztő hatása
§
Az interakció
beépítése az elektronikus adatáramba
§
Az elektronikus
alapokon szerveződő közösségek létrejötte.
A módszertani kérdéseket 24, a
magyar felsőoktatásban bevezethető tananyag fejlesztésén keresztül
vizsgáltuk. A tananyagok között egyaránt megtalálhatók természet- és
társadalomtudományi bevezető tantárgyak (fizika, matematika, szociológia,
médiaelmélet, társadalomtörténet), illetve az egyetemi környezetben
újdonságként készség- és képességfejlesztést szolgáló tananyagok (vállalkozási
ismeretek, konfliktuskezelés, időmenedzsment), pontosan azért, hogy
egymástól markánsan eltérő pedagógiai, módszertani megközelítést
igénylő tudások digitális médiumra adaptálhatóságát tudjuk vizsgálni. A
cél ugyanis a felsőoktatásban meglévő oktatási tapasztalat és tudás
hatékony digitális adaptációja, illetve a digitális médium lehetőségeire
alkalmazott, interaktív elemekben gazdag tananyagok létrehozása volt. Ennek
megvalósításához azonban hiányzott azonban a magyar felsőoktatás igényeire
optimalizált e-learning tananyagfejlesztési módszertan, illetve az erre a
módszertani alapra épülő tartalomközvetítő technológia.
A megvalósítás módja, eredményei
Avval, hogy nem kívántunk egyetlen létező technológiai keretet sem elfogadni,
elkerültük, hogy a rendelkezésre álló technológia a tananyagfejlesztési
módszertant és az elektronikus taneszközök tartalmát egyaránt alapvetően
determinálja.
A programban -az itthon megszokottól eltérően- a módszertan-fejlesztés
eredményeinek felhasználásával zajlott a taneszközöket közvetítő
technológiai környezet specifikációja és megvalósítása.
A fejlesztés eredményeképpen kialakult módszertan és megvalósult
technológiai környezet legfontosabb erénye a kifejlesztett tananyagokban kódolt
tudásszerkezet nyomon követésének képessége.
A tananyagok feldolgozásánál túlléptünk a megszokott technológiai
adottságokon, és megteremtettük a szövegek műfaji és funkcionális
megkülönböztetésének és leírásának, annotálásának lehetőségét. Ennek
köszönhetően lehetővé vált többek között a tudományos kísérlet, az
életrajz, a képlet és a levezetés, a kommentár, az idézet a technológián belüli
megkülönböztetése. A taneszközöket felépítő tananyagelemek száma és
definíciója rugalmasan igazítható a feldolgozandó tudás belső
szerkezetéhez.
Avval, hogy a tananyag feldolgozása során megkülönböztetjük annak
építőelemeit, a következő lépcsőben lehetőség nyílik
ezeknek az elemeknek valamely nemzetközi szabvány (LOM, SCORM) szerinti
leírására, annotálására és katalogizálására.
A taneszközök és tananyagelemek ily módon feltárt és katalogizált
gyűjteménye nyilvános és mindenki számára szabadon hozzáférhető tudás
archívum kialakulását hordozza magában.
Az előadásban az alkalmazott módszertan mellett bemutatjuk a
kifejlesztett technológiát, és a szabadon elérhető tananyagokat is.
A program keretében fejlesztett tananyagok:
Szerző |
Cím |
Szabó Anita |
Infobrókeri alapismeretek |
Dr. Orosz László et al. |
Fizikai alapismeretek I. –termodinamika |
Hirsch Tibor |
Mozi a mozi után, mozgóképelmélet |
Dr. Orosz László et al. |
Fizikai alapismeretek I. – mechanika, termodinamika és statisztikus
fizika |
Komenczi Bertalan et al. |
E-learning tananyagfejlesztés módszertana a felsőoktatásban |
Szabó-Bakos Eszter |
Mikrogazdaságtan |
Dr. Horányi Özséb et al. |
Bevezetés a társadalmi kommunikáció vizsgálatába |
Andorka Rudolf- Dr. Szántó Zoltán et al. |
Bevezetés a szociológiába |
Pléh Csaba, Dr. Kovács Gyula et al. |
Kognitív pszichológia I. – Alapfogalmak |
Zelenka Ilona |
Vállalkozási alapismeretek |
Dr. Berentés Éva |
Konfliktuskezelés |
Murvai Piroska |
Eladási készségek |
Murvai Piroska |
Üzleti etikett |
Murvai Piroska |
Időmenedzsment |
Dr. Berentés Éva |
Változásmenedzsment |
Boros Mária |
Jutalmazás és promótálás |
Boros Mária |
Teljesítménymenedzsment |
Mátay Mónika |
Médiaelmélet és –történet |
Fokasz Nikosz |
Bevezetés a kvantitatív társadalmi dinamika matematikájába |
Schulz Róbert |
Számítástechnikai alapismeretek |
Szabó-Bakos Eszter |
Makrogazdaságtan |
Nemeslaki András |
Projektmenedzsment alapok |
Murvai Piroska |
Ügyfélkapcsolati alapismeretek |
Dr. Maróti György et al. |
Matematikai alapismeretek |