Dr. Pitlik László egyetemi docens, tanszékvezető
(pitlik@miau.gau.hu)
Pásztor Márta egyetemi tanársegéd (marta@miau.gau.hu)
Popovics Attila egyetemi tanársegéd (popovics@miau.gau.hu)
Bunkóczi László egyetemi tanársegéd (blaszlo@miau.gau.hu)
Pető István PhD-hallgató (ipeto@miau.gau.hu)
Szent István Egyetem (SZIE), Gazdaság és Társadalomtudományi Kar
Gazdaságelemzési és Módszertani Intézet, Gazdasági Informatika Tanszék
Tartalomszolgáltatás agrárspecifikus
minőségbiztosítási előfeltételei
az elektronikus kormányzati portálra kerülés kapcsán
Az előadás a MEH által, az elektronikus
kormányzat fejlesztése kapcsán kiírt pályázat keretében az agrárgazdaság
tartalomszolgáltatási problémáinak egyik központi kérdésével, vagyis a
szolgáltatott tartalom minőségbiztosításának (jogi, technológiai,
szervezeti és menedzsment) aspektusaival foglalkozik. A SZIE Gazdasági
Informatika Tanszéke évek óta követi a hazai és a nemzetközi
tartalomszolgáltatás alakulását, ill. maga is aktív szolgáltatóként lép fel. Az
eddigi tapasztalatok alapján számos kritikus pontra derült fény, melyek kapcsán
bizonyos, a hibás szolgáltatások elkerülését elősegítő (egyelőre
hipotézis jellegű) intézkedések (http://miau.gau.hu/magisz/2002/magisztervezet.doc,
ill. http://interm.gtk.gau.hu/miau/38/kshphare.ppt)
fogalmazhatók meg, melyek egy fajta szabványként is felfoghatók. Néhány
kritikus (nemzetközi viszonylatban is megfigyelhető) szempont/jelenség,
melyek kezelése szükségszerű/reális:
-
Ma nincs (jogi és szervezeti) felelőse az agrár (vidékfejlesztési)
adat-, térkép- és dokumentumvagyon jelentős részének, ebből is következőik,
hogy nincs metaadatbázis a rendelkezésre álló erőforrásokról, nem
tisztázottak a hozzáférési jogosultságok és technológiai kiszolgálás minimuma.
Nincs agrárinformatikai stratégia.
-
Az egyes adatgyűjtésben érintett szervezeteken belül nincs (kiforrott)
konzisztencia-ellenőrzési módszertan és szervezeti/jogi keretrendszer, így
egyes adatok (s ezen keresztül az ezekre épülő alkalmazások)
ellentmondásossága bizonyítható.
-
Az elemzések szolgáltatói nincsenek versenyhelyzetben, így például az
elemzések beválásának követése és ezen referencia-értékű adatsorok
publikálása esetleges.
-
A K+F tevékenység keretében (legitim irányelvek,
világos célok hiányában és a pályázati rendszerek koordinálatlansága
következtében) jórészt csak előre kalkulálhatóan végrehajtható
tevékenységek folynak, így a módszertani megújulás, az innováció terjedése és
valódi elméleti problémák kezelése ad hoc jelleggel folyik. Hiteles az a K+F
rendszer, ahol minden pályázat egy sikertörténet?
-
Nincs világos rendszere a hibás szolgáltatások javításának,
felfedésének, szankcionálásának.
Mindaddig,
amíg a jogi, technológiai, ellenőrzési szempontok, ill. a stratégiák
szintjén nincsenek egyértelmű fogódzók a leendő tartalomszolgáltatók
előtt, a részlegesen átgondolt, részlegesen ellenőrzött
szolgáltatások számos jogi és marketing dilemmát vethetnek fel az
alkotmányosságtól, az adatvédelmi és verseny-szabályokon át, a fogyasztóvédelem
kérdéséig.