A magyar Grid projektek
áttekintése
Kacsuk Péter
MTA SZTAKI
kacsuk@sztaki.hu
www.lpds.sztaki.hu
2000 szeptembere óta 6 Grid projekt futott ill. fut hazánkban, melyek
szoros kölcsönhatásban voltak és vannak egymással. Az előadás röviden
áttekinti ezeknek a projekteknek a céljait és a bennük elért eredményeket. Ezek
alapján felvázolja a magyar Grid rendszerek jövőképét.
a. VISSZKI projekt
A VISSZKI projekt keretében tanulmányoztuk a de facto standardnak
tekinthető Globus middleware rendszert és a Condor jobkezelő
rendszert. Értékeltük ezeket a rendszereket és megvizsgáltuk, hogy hogyan
használhatók fel egy magyarországi Grid rendszer kiépítéséhez. Ebben a
projektben heterogén klaszterek összekapcsolásán volt a hangsúly és ennek
megfelelően az itt elért eredmények nagy mértékben hasznosultak mind a
KlaszterGrid, mind a DemoGrid projektben. A KlaszterGrid projekt a Condor
tapasztalatokat használja fel, míg a DemoGrid projekt a Globus tapasztalatokra
épít.
b. DemoGrid projekt
A DemoGrid projektben a fő hangsúly a Grid használatának demonstrálásán volt négy olyan alkalmazási területen keresztül (agykutatás, asztrofizika, aerodinamika, részecskefizika)
c. SzuperGrid projekt
Noha a SzuperGrid projekt az OM által
támogatott IKTA projekt, alapvetően a Műszaki Tanács által beindított
Szuperszámítógépes projekthez kapcsolódóan jött létre, annak a
célkitűzéseit vitte tovább a Grid szintjére. A projekt célja a
magyarországi szuperszámítógépek és nagyméretű klaszterek összekapcsolása
egy nagyteljesítményű Grid rendszerbe, ill. azon szoftver eszközök
(portál, számlázó rendszer, biztonsági rendszer, magas szintű Grid
programfejlesztő rendszer) kidolgozása, melyekkel ez a cél megvalósítható.
Egy, a Paksi Atomerőmű reaktorának élettartamát modellező alkalmazás
hivatott a projekt eredményeit demonstrálni.
d. KlaszterGrid projekt
Ezt a projektet a NIIFI kezdeményezte a
Műszaki Tanács által beindított Szuperszámítógépes projekt céljainak
megvalósítása érdekében, az OM által a felsőoktatási intézmények számára
kiírt laboratóriumfejlesztési pályázathoz kapcsolódóan. A projekt célja, hogy a
pályázatban elnyert 99 számítógép laboratóriumot (mindegyik 20 PC-t és egy
szerver gépet tartalmaz) éjszakánként (este 6-tól reggel 8-ig), ill. a
hétvégeken egymáshoz kapcsolva, mint egy nagy Grid rendszert lehessen
alkalmazni, melyen nagy mennyiségű és nagy számításigényű jobok
futtathatók. Az így létrejött grid rendszert használhatják a felsőoktatási
intézmények oktatói és diákjai a nagyszámításigényű kutatási feladatok megoldására.
Ebben a programban egyszerűsítő tényező, hogy ez egy homogén
rendszer, tehát inkább hasonlít egy szuperklaszterre, mint egy igazi heterogén
Grid rendszerre. Méretét tekintve már Európában is jelentős programnak
mondható és sikeres végrehajtása Európai léptékkel mérve is kiemelkedő
eredménynek fog számítani.
e. JiniGrid projekt
A Veszprémi Egyetemen Juhász Zoltán
vezetésével folyik egy Jini alapú Grid rendszer kutatása. A kutatócsoport
kiterjesztette a Jinit egy távolsági hálózaton is alkalmazható Grid bróker
rendszerrel. Az így létrejött rendszert tesztelték a Veszprémi Egyetem és a
SZTAKI gépeiből kialakított Jini Grid rendszeren. Az eddigi eredmények
alapján a Veszprémi Egyetem, a SZTAKI, az ELTE és a Sun Microsystems
Magyarország Kft. egy közös IKTA-5 projekt kezdett 2003 januárjában, melynek
célja a Jini Grid rendszer részletes kimunkálása és a Web Services
technológiával való együttműködésének vizsgálata.
f. KémikusGrid projekt
A SZTAKI kifejlesztett egy olyan Grid rendszert (TotalGrid), melynek
segítségével egy intézményen belül a heterogén informatikai erőforrások
összefogása és igény szerinti allokálása megvalósítható. A TotalGrid felső
szintjei (P-GRADE, PERL-GRID, GRM) a SZTAKI fejlesztési eredményei, alsóbb
szintjei pedig bárki által elérhető standard rétegek (Condor, PVM). A
TotalGrid működését az 5. EU DataGrid konferencián a SZTAKI és az OMSZ
munkatársai demonstrálták az OMSZ ultra-rövidtávú előrejelzést biztosító
MEANDER programcsomagjának Grid végrehajtásával. Az eddigi eredmények alapján a
SZTAKI, az OMSZ, a Kémiai Kutatóintézet és az ELTE Kémiai Tanszéke közös IKTA-5
projekt kezdett 2003 januárjában, melynek célja egy szakma-specifikus Grid
rendszer, nevezetesen egy kémikus Grid rendszer kialakítása és annak
alkalmazása szmog riadók elkerüléséhez alkalmazandó intézkedések
hatásmechanizmusának modellezésére. Ez utóbbi feladat egyben a Grid rendszerek
alkalmazását is demonstrálni fogja kollaboratív rendszerek kidolgozására.