Spagetti:
szabad információ-áramlást
megvalósító szoftver-infrastruktúra
Ahhoz hogy az
információ-áramláson alapuló alkalmazások használhatósága terén jelentős
előrelépést érjünk el, valamint hogy fejlesztésüket radikálisan
egyszerűsítsük, kicsit el kell távolodni a felmerülő konkrét
feladatoktól. Így könnyebben beláthatjuk hogy a könyvtárak katalógusai, a
globális címtárak, a fájl-megosztás és keresés, a rendszerek közti átjárók, az
email, SMS üzenet küldés-fogadás, vagy a privát-kulcs infrastruktúra valamint
sok más alkalmazás céljai és problémái valójában mind-mind könnyen
leképezhetőek adatbázis-kezelés módszereivel. Nehéz olyan alkalmazási
területet – s így általuk használt hálózati protokollt, API-t – találni a
gépünkön vagy az Interneten, mely nem az azonosítás, a jogosultságok, a
lekérdezés-manipuláció, a meta adatok és aktivitás motívumaira épülne, s
melynek adatait nem lehetne táblákkal leírni. Az elképzelés nem új: alkossunk
olyan általános rendszert melynek segítségével könnyedén és egységesen hozzáférhetünk
bármilyen lokális vagy távoli adatforráshoz, szolgáltatáshoz, így váltsuk le a
cél-specifikus megoldásokat. Így egyszerűsítsük az adatok elérésén túl
azok további felhasználását, összekapcsolását és általában véve a
információ-áramlást megvalósító szoftverek fejlesztését. Tudvalevőleg az
alkalmazások döntő többsége ilyen...
A feladat
kétségtelenül nehéz – véleményünk szerint eléréséhez nem csak technikai, de
szemléletmódbeli változtatásokra is szükség van a jelenlegi trendekhez képest.
Mi az relációs adatbázis-kezelés hagyományos módszereiben látjuk a megoldást,
így kívánjuk az egyes forrásokat és – ez fontos – azok meta adatait is
leképezni, azok belső szerkezetének módosítása nélkül. Az ötlet
nyilvánvalóan sok kérdést vet fel a szakértőkben. Az előadás
keretében ezért saját elképzelésünk, kutatásaink és a várható eredmények
ismertetése mellett megmutatjuk, hogy az hogyan viszonyul az más módszerekhez –
mint pld. az XML-re, a hierarchikus adatbázisok elveire, az objektum-orientált
RPC-re (Corba, DCOM) épülőkkel, valamint több konkrét szabványhoz mint
ODBC és az iFS. Alátámasztjuk választásunk logikusságát, bemutatunk
várható/tipikus stratégiai hibákat, melyeket természetesen igyekszünk
elkerülni. Megpróbáljuk bizonyítani, hogy a régi modell, táblákkal,
mezőkkel és relációkkal miért jelent jó választást (ugyan egy kis
modernizációval) – mindezt az NIIF
köreiben is ismert valós alkalmazási példákon keresztül is. Ezenkívül
részben a Web példáján keresztül megmutatjuk, hogy a szabadszoftvernek egy
ilyen projektnél sem csak ideológiai, hanem kifejezetten stratégiai szerepe is
van.