NWS 2003, Pécs
Dr. Pitlik
László egyetemi docens, tanszékvezető (pitlik@miau.gau.hu)
Pásztor Márta
egyetemi tanársegéd (marta@miau.gau.hu)
Popovics
Attila egyetemi tanársegéd (popovics@miau.gau.hu)
Bunkóczi
László egyetemi tanársegéd (blaszlo@miau.gau.hu)
Pető
István PhD-hallgató (ipeto@miau.gau.hu)
Szent István
Egyetem (SZIE), Gazdaság és Társadalomtudományi Kar
Gazdaságelemzési és Módszertani Intézet, Gazdasági Informatika Tanszék
Tartalomszolgáltatás
agrár-specifikus minőségbiztosítási előfeltételei
az elektronikus kormányzati portálra kerülés kapcsán
Az előadás a
MEH által, az elektronikus kormányzat fejlesztése kapcsán kiírt pályázat
(SZT-2002-EG-2) keretében az agrárgazdaság tartalomszolgáltatási problémáinak
egyik központi kérdésével, vagyis a szolgáltatott tartalom
minőségbiztosításának (jogi, technológiai, szervezeti és menedzsment)
aspektusaival foglalkozik. A SZIE Gazdasági Informatika Tanszéke évek óta
követi a hazai és a nemzetközi agrár tartalomszolgáltatás alakulását, ill. maga
is aktív szolgáltatóként lép fel demonstrációs jelleggel. Az eddigi
tapasztalatok alapján számos kritikus pontra derült fény, melyek kapcsán
bizonyos, a hibás szolgáltatások elkerülését elősegítő (egyelőre
hipotézis jellegű) intézkedések (lásd: [3.] és [4.]) fogalmazhatók meg, melyek egy fajta
ajánlásként is felfoghatók. Néhány kritikus (nemzetközi viszonylatban is
megfigyelhető) szempont/jelenség, melyek kezelése
szükségszerű/reális:
-
Ma nincs
(jogi és szervezeti) felelőse az agrár (vidékfejlesztési) adat-, térkép-
és dokumentumvagyon jelentős részének, ebből is következők, hogy
nincs metaadatbázis a rendelkezésre álló erőforrásokról, nem tisztázottak
a hozzáférési jogosultságok és technológiai kiszolgálás minimuma. Nincs
agrárinformatikai stratégia.
-
Az egyes
adatgyűjtésben érintett szervezeteken belül nincs (kiforrott)
konzisztencia-ellenőrzési módszertan és szervezeti/jogi keretrendszer, így
egyes adatok (s ezen keresztül az ezekre épülő alkalmazások)
ellentmondásossága bizonyítható.
-
Az elemzések
szolgáltatói nincsenek versenyhelyzetben, így például az elemzések beválásának
követése és ezen referencia-értékű adatsorok publikálása esetleges.
-
A K+F
tevékenység keretében (legitim irányelvek, világos célok hiányában és a
pályázati rendszerek koordinálatlansága következtében) jórészt csak előre
kalkulálhatóan végrehajtható tevékenységek folynak, így a módszertani
megújulás, az innováció terjedése és valódi elméleti problémák kezelése ad hoc
jelleggel folyik. Hiteles az a K+F rendszer, ahol minden pályázat egy
sikertörténet?
-
Az
adatszolgáltatók együttműködési készsége alacsony szintű, még akkor
is, ha kizárólag kutatási projektet érint a megkeresés, tehát nem forog
veszélyben a szolgáltató vélt vagy valós piaci érdeke.
-
Nincs
világos rendszere a hibás szolgáltatások javításának, felfedésének,
szankcionálásának.
Mindaddig, amíg a jogi, technológiai,
ellenőrzési szempontok, ill. a stratégiák szintjén nincsenek
egyértelmű fogódzók a leendő tartalomszolgáltatók előtt, a
részlegesen átgondolt, részlegesen ellenőrzött szolgáltatások számos jogi
és marketing dilemmát vethetnek fel az alkotmányosságtól, az adatvédelmi és
verseny-szabályokon át, a fogyasztóvédelem kérdéséig.
Az alábbiakban egy potenciális tartalomszolgáltatási adatlap egyes rovatai kerülnek nagyító alá (kérdés, miért fontos, milyen módon válaszolható meg, melyek a válaszadás előfeltételei – részletek és vitairat a mellékletben:[7.]).
Az online kommunikáció szabályozandó / szabványosítandó elemeinek az alábbiakban leírt sorrendje a jelenség komplexitása folytán jelen pillanatban még sem átfedés-, sem kihagyásmentesnek, ill. szigorúan szekvenciálisan értelmezhetőnek sem tekinthetők.
A szabályozás és szabványosítás fogalmai a vizsgálatok jelen állása szerint sokkal inkább szabályszerűségek felállításának sokszínű igényeire, mintsem a jogalkotási formákat specialitásaira kellene, hogy felhívják a figyelmet.
A kérdésekben megfogalmazott igények nem a potenciálisan érintett szervezetek jelenlegi szolgáltatásainak minősítését szolgálják, hanem azok fejlesztési lehetőségeinek feltárását szeretnék elősegíteni.
Az elektronikus
kormányzati portálra kerülés kapcsán fel kell tételezni egy engedélyezési
eljárást, mely keretében a portál szakmai üzemeltetője eldönti, vajon a
szolgáltatni kívánt tartalom hasznos- / szükséges- / kívánatos-e a portál
keretében.
A kormányzati
portálra kerülés elképzelhető feltételei (általános szempontok):
-
Teljes
mértékben államilag finanszírozott tartalomról van-e szó? Az állami feladatok
és szerepvállalások demokratikus környezetben automatikusan (alkotmányos
jogként) feltételezik, hogy minden egyes (egyéb jogi védelem alá nem eső)
tartalom hozzáférhetősége adott legyen, más szóval: a nem védett
tartalmakhoz való hozzáférés biztosítása az állam kötelezettsége. Hogy ez
valóban így van-e, arról pl. az Alkotmánybíróság értelmezésének felmutatása
feltehetően nem kerülhető meg. Ez a gondolat egyben átcsatol a
következő fejezethez, vagyis a jogi keretrendszerhez…
-
Mi a
helyzet, hanem teljes mértékben államilag finanszírozott
adatgyűjtésből, elemzésből származó adatokkal és
dokumentumokkal? Ki tekinthető tulajdonosnak? Milyen feltételekkel
bocsátható a nyilvánosság elé a tartalom? Érvényesíthetők-e az alábbi,
szigorú, jelenleg talán sokak szemében teljesíthetetlennek tűnő
minimum feltételek ezekkel szemben is?
-
Kinek kell
felügyelnie, hogy az agrárinformatikai adatvagyon-gazdálkodás
(meta-adatbázisok, hozzáférési jogosultságok, adatminőség) eléri-e a
jogilag és technológiai indokolt minimális szintet?
-
Van-e
nevesített költségvetési fejezet a potenciális szolgáltatók esetén a
tudásvagyonhoz való minél szélesebb körű hozzáférés minél olcsóbb és
színvonalasabb biztosítására (web/OLAP)?
-
A tartalom
nemzetközi összehasonlítására (benchmarking) rendelkezésre áll-e a közös
kódszótár (legalább az alapadatok esetén az egyes fogalmak ugyanazt a tartalmat
takarják-e)?
Keretfeltételek kialakításához megválaszolandó kérdések:
-
Ki
vizsgálja, hogy összhangban vannak-e az alkotmányos jogok, és a mindennapos
ügy(fél)kezelés?
-
Rendelkezésre
áll-e az Alkotmánybíróság állásfoglalása arról, milyen módon kell, hogy eleget
tegyen a mindenkori kormányzat a polgárok információhoz való jogának valódi
érvényesüléséhez?
-
Létezik-e a
felhasználó hibajelzéseire reagáló ügymenetre eljárási rend (ki, mikor, mennyi
idő alatt válaszol/küszöböli ki a hibát?
-
Kezelhető-e
jogilag és költségvetési szinten a minimális szolgáltatások technológiai
színvonalának kötelezettsége?
A tartalom minőségének szempontjából fontos, a szolgáltatás típusától függetlenül (tehát mindegyik esetben: adat, dokumentum, térkép) az adatvédelmi korlátozások ismerete, ez jelzi ugyanis a felhasználó felé az adatok értékét. A hozzáférés korlátozása lehet pl. egyedi adatok védelme miatt, esetlegesen (nem közhasznú adatok esetében) piaci megfontolások miatt késleltetett hozzáférés is elképzelhető.
Az adatvédelmi
szempontokból következik, hogy fel kell tüntetni:
-
Milyen
formátumban lehet hozzáférni a szolgáltatáshoz?
-
Ki az adat,
dokumentum kizárólagos (eredeti) birtokosa?
-
Mikor
keletkezett az eredeti adat (dokumentum)?
-
Mikor került
katalogizálásra?
-
Várható-e
frissítés, korrigálás (ha igen, mikor)?
-
Milyen
időintervallumban, (elő)feltételekkel érvényes a közölt adat
(dokumentum)?
-
Hozzáférési
korlátozások formái?
Az adatvagyon
minőségének megítéléséhez ismerni kell adatok származásának,
előkészítésének és esetleges feldolgozási folyamatainak és
feldolgozottságának kérdéseit, melyek az adatok értelmezéséhez adnak segítséget,
pl. az adatgyűjtő íveken milyen kérdéseket kellett megválaszolni,
azok hogyan értelmezhetők, vagy a számított adatok milyen módszertan
alapján keletkeztek. A szemponthoz kapcsolódó főbb kérdések:
-
Hol
férhetők hozzá az adatgyűjtő ívek, kitöltési útmutatók, egyéb
módszertani leírások?
-
Tartalmaz-e
származtatott adatokat a szolgáltatás, ha igen, hol férhető hozzá a
számításmenet módszertani leírása?
-
Tartalmaz-e
a szolgáltatás aggregált adatokat, ha igen, hol férhető hozzá az
agrregációk módszertani leírása?
-
Tartalmaz-e
a szolgáltatás mérlegszerű kimutatásokhoz alkalmas adatokat, ha igen, hol
férhető hozzá a számításmenet módszertani leírása?
-
Ugyanazon
jelenség hány mértékegység mellett kerül kimutatásra?
-
Tartalmaz-e
az adatelőkészítési folyamat minőségi ellenőrzéseket, ha igen,
hol férhető hozzá a számításmenet módszertani leírása?
-
Milyen az
egyes adatok státusza (pl. egyedi adat kérdőív alapján, aggregált adatok
kérdőív alapján, korrigált adat konzisztencia-vizsgálatok alapján, becsült
adat, számított adat, korrigált adat...)?
-
Milyen
formában kerülnek az adatok publikálásra (pl.: gyorsjelentés, végleges
adatközlés, revidiált adat)?
-
Milyen
időterv van érvényben az adatok gyűjtésétől, a publikációk
formáin át a revízióig?
-
Adatrevízió
esetén hogyan értesíthetők a hibás (elavult) adatot birtokló felhasználók?
-
Van-e
lehetőség az adatrevíziók, adatfrissítések automatikus átvételére (EDI)?
-
Vannak-e a
szolgáltatás keretében olyan saját adatok, melyek idősorba csak akkor
fejthetők, ha az egyes adat-felvételezések fogalmi konszolidáción esnek
át?
Az alternatív
adatgyűjtésekhez kapcsolódó kérdések megválaszolása félreértések
elkerülését támogatja, ha a szolgáltatás hatáskörébe eső jelenségek
alternatív adataira a szolgáltatás felhívja a felhasználó figyelmét.
-
Milyen
szervezet gyűjt hasonló tartalmú adatokat?
-
Folyik-e
hivatalos szakmai egyeztetés az alternatív adatok gyűjtőivel?
-
Van-e
fogalmi, módszertani konszolidáció érvényben az alternatív adatokkal
kapcsolatban?
A
dokumentumvagyon a módszertani leírások, értékelést tartalmazó szakértői
cikkeket, jelentéseket tartalmazza. Részben ideértendők az elemzések és az
előrejelzések is, a számszerű adatokat (előrejelzett értékeket)
viszont az adatok között kell nyilvántartani, és itt különösen fontos az
alternatív adatokkal való összehasonlítás.
A
tartalomszolgáltatás minősítéséhez megválaszolandó kérdések:
-
Melyek a
dokumentum kulcsszavai (szakmai thesaurus)?
-
Kik alkotják
a dokumentum célcsoportját?
-
Készültek-e
(automatikus, szakértői, szerzői) kivonatok a dokumentumból?
-
Milyen
nyelvi változatokban hozzáférhető a dokumentum, a nyelvi változatok hogyan
készültek (automatikus, szakértői, szerzői fordítás)?
-
Tartalmi
jellemzők (táblázatok, ábrák)?
-
Melyek a
kapcsolódó dokumentumok (hivatkozások)?
-
Ki hagyta
jóvá a dokumentum tartalmát (lektor, konzulens, szakértői,
megrendelő)?
-
Ki és hogyan
ellenőrzi a közölt eredmények reprodukálhatóságát?
-
Az
elemzéseket tartalmazó dokumentumok esetében a beválási arány (jóság) ismert-e,
illetve létezik-e az azt igazoló szervezet?
-
A
szakértői tudás a dokumentum mellett szakértői rendszer formájában is
megfogalmazásra került?
A térképek
elkészítésük és előkészítésük specialitásai miatt alkotnak külön
csoportot. A térképek szolgáltatásánál a szokásos (felbontás, jelmagyarázat,
lépték stb.) ismérvek feltüntetésén túl fontos az alábbi kérdések
megválaszolása:
-
A térkép
előállításának módszere (raszter, poligon, egyéb)?
-
Raszter-szintű
azonosság más térképekkel?
-
Poligon
szintű metszet más térképekkel?
-
Mit
tartalmaz a térkép?
-
Melyek a
tartalom és objektum szerint kapcsolható térképek?
Egy kétségtelenül
aktuális kérdés: az EU-csatlakozásra való felkészülés kérdése. Az elektronikus
kormányzat tartalomszolgáltatási potenciáljának növelése szempontjából a
feladat nem más, mint azon információ-áramlás keretfeltételeinek megteremtése,
mely hozzásegíti az összes érintettet ahhoz, hogy világosan lássa, pl. a
következő 36-48 hónapban várható ár- és árarány-változásokat
(alapvetően „csak” trend jelleggel) a piac minden szegmensére
vonatkoztatva. Ilyen típusú elemzéseket csak akkor vállal fel bármely magára
valamit is adó szakértő(csapat),
-
ha az
alapadatokhoz való hozzáférés úgy jogilag, mint technológiailag rendezett,
-
ha az
elemzési módszertanok a közölt, publikus eredmények versenyén keresztül
szelektálódhatnak, fejlődhetnek.
-
ha
finanszírozás sikerorientált, de stabil.
-
ha az új
felismerések beépülnek az oktatásba és a szaktanácsadásba, vagyis annak ideális
rendje és módja szerint egye helyesebb döntéseket váltanak ki a jövőképek
tudományos megalapozottsága által.
Egy ilyen
folyamat nem olcsó, s nem is kötelező, ha elhisszük, hogy a döntéshozók
átlagos, intuitív teljesítménye (jövőbe látása) van olyan jó, mint egy
versenyben kiérlelt, ellenőrzött módszertan esetén előálló
jövőkép helyessége.
Az szolgáltatások
hasznosságának realizálása szempontjából érdemes rámutatni arra a
komplexitásra, vajon az oktatás, a kutatás vagy a szaktanácsadás (gazdasági
döntések előkészítése) igényli-e jobban a rendezett tudásvagyont?
Felhívás
Ezúton kérünk minden érintettet és érdeklődőt, hogy írásos
véleményét legyen szíves a miau@miau.gau.hu
címre eljuttatni a tovább-feldolgozás érdekében.
[1.]
Kornai G.
2003: Az informatikai
tanácsadásról, in: Business Online 2003/1-2., 54-57. oldal
[2.]
Magda Sándor
(2003): Informatika a szaktanácsadásban és a felnőttképzésben az
MTA-FVM-MAGISZ szervezésében megrendezett „Agrárinformatikai Fórum”
előadás anyaga: http://miau.gau.hu/magisz/2003/mta/magda.ppt
[3.]
Pitlik,
L. 2001:
Agrárinformációs rendszer, agrárstatisztika az EU-ban és Magyarországon, „Az
agrárinformációs rendszerek időszerű kérdései Magyarországon” c.
tréningen elhangzott előadás kivonata
miau.gau.hu/miau/38/kshphare.ppt
[4.]
Pitlik,
L. (2002/a): Nyilatkozat-tervezet in: MAGISZ-honlap
(Napló: http://miau.gau.hu/magisz/magisz.php3,
dokumentum: http://miau.gau.hu/magisz/2002/magisztervezet.doc)
[5.]
Pitlik,
L. (2002/b): Bírálati szempont-tervezet a MAGISZ-pályázathoz
in: MAGISZ-honlap (http://miau.gau.hu/magisz/2002/birszem.doc)
[6.]
Pitlik,
L. et. al. (2003/a):
NWS 2003: Tartalomszolgáltatás agrár-specifikus minőségbiztosítási
előfeltételei az elektronikus kormányzati portálra kerülés kapcsán (kivonat)
in: MIAÚ for NWS2003:
http://miau.gau.hu/miau/53/rezum.doc,
http://miau.gau.hu/miau/53/rezum_en.doc
[7.]
Pitlik,
L. et. al. (2003/b): NWS 2003:
Tartalomszolgáltatás agrár-specifikus minőségbiztosítási előfeltételei az
elektronikus kormányzati portálra kerülés kapcsán (vitairat melléklet) in: MIAÚ
for NWS2003:
http://miau.gau.hu/miau/55/nwsmell.doc
[8.]
Pitlik,
L. et al (2003/c): IDARA-report,
in MIAÚ: http://miau.gau.hu/miau/51/idarabsc.doc
[9.]
Szenteleki,
K (2001): A
szőlő és borágazat információs rendszerei, ISBN 9630087499,
Hegyközségek Nemzeti Tanácsa
[10.]
MIMIR: http://miau.gau.hu/news/
[11.]
MIVIR: http://miau.gau.hu/news/
[12.]
IIER: http://miau.gau.hu/news/