A KÁTKI informatikai helyzete, fejlesztésének szükségszerűsége
Balogh Károly (balogh@katki.hu)
Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, Gödöllő
1. A KÁTKI informatikai helyzete
A Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet
az elmúlt száz év hagyományainak megfelelően napjainkban is meghatározó
szerepet tölt be a baromfitenyésztés, a nyúl- és a méh-tenyésztés, a
génmegőrzés és takarmányozás területén az alap- és alkalmazott kutatások
végzésében. Az intézet a kutatási feladatok ellátása mellett a felsorolt
szakterületeken jelentős oktatási és szaktanácsadási tevékenységet is
végez.
A KÁTKI hosszú távú hazai és nemzetközi K+F
együttműködései szükségessé tették a korszerű informatikai eszközök
alkalmazását. Ennek a célnak az elérése érdekében Intézetünk 1994-ben felvételt
nyert az IIF (jelenleg Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program,
továbbiakban NIIF) és a HUNGARNET Egyesület rendes tagjainak sorába.
1994-ben a KÁTKI részben saját erőből
létrehozta számítógépes hálózatát, mely a központi épületben lévő
számítógépeket kapcsolta össze. Még ez évben az IIF pályázaton elnyert X.25
végpont és az X.25 feletti TCP/IP szolgáltatások (9600 bps) igénybevételét
lehetővé tevő Gateway-Router (PC) telepítése lehetővé tette a
KÁTKI bekapcsolását a HBONE gödöllői (MBK) regionális központjához.
1995-ben szintén részben saját forrásból biztosított
fejlesztés eredményeként az addig használt PC-s szervert (LINUX) sikerült
lecserélni egy SUN SPARCstation 20-as Unix (Solaris 2.4) alapú szerverre. Még
ez évben a méhészeti épületben is kiépítettük a lokális hálózatot, így az
ottani számítógépeket is sikerült bekapcsolnunk az Internetbe. A kiépített informatikai
rendszer 1995-től folyamatosan közhasznú adatszolgáltatást biztosít World
Wide Web (URL: http://www.katki.hu/)
szerverén az intézet fő profilját alkotó baromfi- és nyúltenyésztés
illetve takarmányozás, továbbá a nagy hagyományokkal rendelkező,
nemzetközi hírű méhtenyésztés, valamint a háziállat-génbanki tevékenység
területéről.
Az 1994-95-ben végrehajtott beruházásokkal értük el a
KÁTKI-ban folyó kutatások, fejlesztések, valamint elméleti és gyakorlati
szakemberképzés, a tudományos továbbképzés kapcsolódását a hazai és nemzetközi
intézményekben folyó kutató, oktató, fejlesztő munkákhoz. A megnövekedett
hazai és nemzetközi kapcsolatok miatti forgalomnövekedés szükségessé tette a
szűk sávszélesség növelését. A HBONE országos hálózata az addig használt
9,6 kbps sebességű analóg vonalakat 1994 folyamán 64 kbps digitális
kapcsolatra cserélte (Martos, 1995), ezért 1995-ben a KÁTKI pályázatot adott be
az NIIF fejlesztési programjához, melynek eredményeként az Intézet és az NIIF
szerződést kötött digitális bérelt vonal telepítéséről a KÁTKI és az
MBK, a HUNGARNET HBONE gödöllői központja között. Sajnos azonban minden
erőfeszítés ellenére a digitális 64 kbps adatátviteli sebességű
bérelt vonalat a MATÁV a helyi koncessziós társaság átalakulása miatt csak 1997
júliusában tudta megvalósítani.
1997 elejére az országban valamennyi megyeszékhelyen
létrejöttek a regionális kiszolgáló központok és mintegy 300 intézmény
csatlakozik közvetlen, folyamatos eléréssel a hálózathoz (Martos, 1997).
Már 1997-ben szükségessé vált volna a KÁTKI 1994-ben
tervezett és kivitelezett lokális hálózatainak fejlesztése. A hálózatokba
kötött számítógépek számának jelentős növekedése, valamint a KÁTKI
hálózati forgalmának emelkedése, kapcsolatrendszerének komplexitása indokolttá
tette egy nagy megbízhatóságú és illetéktelen felhasználóktól védett intézeti
hálózat kialakítását, de ezt akkor forráshiány miatt nem tudtuk megvalósítani.
1999-ben a hazai és nemzetközi forgalom
nagymértékű növekedése miatt szükségessé vált az igen szűk (1-2 Mbps)
HBONE gerinckapacitás fejlesztése, melyet még az év decemberében 34 Mbps
illetve 155 Mbps kapacitással váltottak fel.
A KÁTKI rendelkezésére állt szűk sávszélesség a
megnövekedett forgalmat nem volt képes zökkenőmentesen ellátni. Ennek
következtében nem tudta folyamatosan biztosítani a hazai és nemzetközi
kapcsolattartást. A KÁTKI informatikai rendszerében rendelkezésre állt eszközök
nem feleltek meg a hazai, valamint a nemzetközi kapcsolattartás, továbbá a
KÁTKI kutatói által már felvállalt K+F programok (AVIANDIV, COST848, FAO, FVM,
IRRG, KE, OM, OMMI, OTKA, RESGEN, SZIE, WGRGM,) által támasztott
követelményeknek.
2002-ben az EC támogatásával az EU 5-ös
keretprogramjában megvalósult nagy sebességű európai kutatói hálózat
(QUANTUM, GEANT) résztvevőiként, hazai gigabites országos hálózatunk
kiépítésével térségünk regionális központjává váltunk (Tétényi, 2002).
Mivel a gigabites gerinckapacitás adta
lehetőségeket a 64 kbps digitális kapcsolattal nem lehetett kihasználni,
ezért a KÁTKI informatikai rendszerének megfelelő szintre való fejlesztése
elkerülhetetlen volt.
Az elengedhetetlenül szükségessé vált hardver és
szoftver fejlesztéseket az Intézet saját erőből nem tudta
biztosítani, ezért 1997-től 2002-ig számtalan pályázatot adott be az
FM-hez, az OMFB-hez és az FVM-hez. Sajnos a benyújtott pályázatok nem nyertek,
így a tervezett szükséges fejlesztéseket a KÁTKI pénzügyi korlátai miatt nem
tudta megvalósítani annak ellenére, hogy az Intézet majdnem minden dolgozójának
munkavégzéséhez elengedhetetlenül szükséges a számítógép és az Internet
használata.
2002-ben az FVM-hez benyújtott pályázatok elfogadása,
a pénzügyi támogatások elnyerése tette lehetővé a KÁTKI információs
infrastruktúrájának fejlesztését.
2. A KÁTKI kapcsolódása a HBONE gödöllői
regionális központjához
2.1. Az
információs rendszer fejlesztése
A Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet
információs rendszerének fejlesztését elsősorban a KÁTKI hazai, valamint
nemzetközi kapcsolatai indokolták. Mivel a KÁTKI információszolgáltatása
jelentős hazai és nemzetközi szerepet tölt be a kutatásban, az oktatásban
és a szaktanácsadásban, ezért a jelenlegi, valamint a következő években
folytatandó hosszú távú nemzetközi K+F együttműködései által támasztott
követelményeknek megfelelő információs rendszer létrehozása vált
szükségessé.
A KÁTKI rendelkezésére állt 64 kbps sávszélesség a
megnövekedett Internet forgalmat már nem tudta zökkenőmentesen ellátni.
A 2002-ben végrehajtott beruházás az NIIF hálózati fejlesztésivel
összhangban biztosította a KÁTKI közvetlen 11 MBps névleges sávszélességű
csatlakozást a gödöllői HBONE regionális központhoz és a Szent István
Egyetem 1500 végpontos, közepes méretű egyetemi hálózatához (Lajber,
2002).
A közvetlen WaveLan kapcsolat kiépítését, az optikai
gerinchálózat és a strukturált hálózat létrehozását, a nemzetközi K+F háttér
biztosításán kívül, a hazai kutatási tevékenység színvonalának növelése, a
korszerű informatikai eszközök alkalmazása követelte meg. A KÁTKI a magyar
mezőgazdaság nemzetközi versenyképességének fokozása, valamint az Európai
Unióhoz való sikeres integrálódásunk és a kapcsolódás tudományos
megalapozásának elősegítése érdekében fejlesztette informatikai
rendszerét.
Mivel az üzemeltetési tapasztalatok azt mutatják, hogy
a jól szervezett felügyelet valamint a homogén, koncepciózusan felépített
eszközpark elengedhetetlen a megfelelő működés biztosításához
(Ritter, 2002), ezért a KÁTKI egy Sun Fire 280R szerver, valamint CISCO 2924
switchek és a 2 Mbps sávszélességű RAD modemek üzembe helyezésével
bővítette lokális hálózatát.
Az Európai Unióhoz való csatlakozás a magyar
agrárkutatás számára alapvető kihívást jelent, melynek csak akkor tudunk
megfelelni, ha a Kutatóintézetek infrastruktúráját is közelítjük az EU-ban
alkalmazott rendszerekhez és az ott alkalmazott eszközökhöz. Ehhez a
folyamathoz szorosan kapcsolódik a KÁTKI által üzemeltetett információs
rendszer fejlesztése.
2.2. A fejlesztés
célja
A KÁTKI a közvetlen WaveLan kapcsolat és az optikai
gerinchálózat, valamint a strukturált hálózat kiépítésével tudja elérni az NIIF
gödöllői HBONE regionális központján keresztül az országos
gerinchálózatot.
A beruházások megvalósításával a KÁTKI
infrastrukturális feltételrendszerének fejlesztésével és bővítésével olyan
technikai hátteret tud biztosítani a mezőgazdasági alap- és alkalmazott
kutatások végzéséhez, amely segítségével az eddig végzett, a jelenleg folyó,
valamint a jövőben végzendő kísérletek nemzetközileg is elismert
szinten történő kiértékelését, publikálását és bemutatását teszi
lehetővé. A megvalósított fejlesztési cél tudja munkatársainknak
biztosítani azt az információs infrastruktúrát, amelynek segítségével
együttműködhetnek, és ezzel versenyképesek maradhatnak az EU
tagországokban dolgozó kutatókkal.
Mivel az állattenyésztési és takarmányozási
kutatásokat, valamint az ezekhez kapcsolódó műszaki fejlesztési
tevékenységeket megfelelő szintű informatikai háttér nélkül nem lehet
eredményesen végezni, ezért vált szükségessé a KÁTKI információs infrastruktúrájának
fejlesztése.
A fejlesztés célja a KÁTKI infrastrukturális
feltételrendszerének javítása, az alaptevékenységéhez szorosan kapcsolódó
számítástechnikai háttér biztosítása annak érdekében, hogy a baromfitenyésztés,
a méh- és nyúltenyésztés valamint a takarmányozás területén az alap- és
alkalmazott kutatások végzéséhez, fajtafenntartáshoz, génbanki tevékenységhez,
a takarmányozás és a takarmány-felhasználás új, gazdaságosabb módszereinek
kidolgozásához biztosítson segítséget. A beruházási keretében beszerzésre
került eszközök és szoftverek segítségével a KÁTKI jelentős mértékben
hozzá tud járulni a hazai tudásbázis erősítéséhez, a magyar
mezőgazdaság tudományos-technikai színvonalának emeléséhez.
2.3. A fejlesztés
várható eredménye
Az infrastrukturális feltételrendszer fejlesztésének
várható eredménye, hogy a korszerű informatikai eszközök alkalmazásával a
KÁTKI az alább felsorolt eredményeket tudja elérni:
- a kutatási tevékenység
színvonalának növelése a baromfitenyésztés, a nyúl- és a méh-tenyésztés, a
génmegőrzés és takarmányozás területén,
- digitális technikai háttér biztosítása az alap- és
alkalmazott kutatások végzéséhez, az adatok felvételéhez és rendszerezéséhez,
- a tudományos eredmények közvetlen elérésének
biztosítása,
- korszerű informatikai
eszközök alkalmazása a graduális és posztgraduális szakemberképzésben,
oktatásban és szaktanácsadásban,
- a magyar mezőgazdaság nemzetközi
versenyképességének fokozása,
- a kisállattenyésztéshez
kapcsolódó termékpályák egészének összehangolt fejlesztése,
- hazai és nemzetközi kapcsolatainak
továbbfejlesztése,
- a kutatási eredmények gyakorlatba való bevezetésének
elősegítése,
- a kutatási eredmények EU szinten történő
kiértékelése,
- az EU konform informatikai háttér alapjainak
lerakása.
3. Az információs
infrastruktúra fejlesztése
Az információs infrastruktúra fejlesztésével a
Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet szorosabbá teheti hazai és
nemzetközi kapcsolatait. A beruházás létrehozta azt az infrastruktúrát, amely
biztosítja, hogy a jövőben is részt tudjon venni a KÁTKI azokban a
nemzetközi kutatási programokban, melyek az EU által támogatott
együttműködések. Az ezekben való részvétel a nemzetközi kapcsolatok
erősítésén túl egyben azt a lehetőséget is jelenti, hogy a közös
agrárkutatások eredményei első kézből, közvetlenül jelennek meg és
válnak hasznosíthatóvá a magyar agrárgazdaság számára.
A rendszerfejlesztés megvalósítása két fázisban
történik. Az első fázis feladata az volt, hogy kiépüljön a rendszer
infrastrukturális alapja. A második fázis feladata a rendszer tervezett
adatbázis-fejlesztése. A KÁTKI a beruházás megvalósításával a felhalmozott
tudományos értékek közvetlen elérését tudja hosszú távon biztosítani. Az
informatikai szolgáltatás fejlesztése és bővítése non profit céllal
lehetővé teszi, hogy a KÁTKI közhasznú adatbázist valamint a fejlesztés
második fázisában kialakítandó szakértői rendszert üzemeltethessen.
4. A
rendszerfejlesztés első fázisának eredményei
4.1. Közvetlen WaveLan kapcsolat kiépítése
A KÁTKI digitális 64 kbps adatátviteli sebességű
bérelt vonallal kapcsolódott az MBK központjához, mert 1999-ig az MBK volt a
HBONE gödöllői központja. Jelenleg a HBONE gödöllői regionális
központja a SZIE. A korábban kialakult helyi sajátosságok (MATÁV, DIGITEL,
VIVENDI) miatt a KÁTKI az új HBONE gerinchálózathoz leggazdaságosabban csak
közvetlen WaveLan kapcsolat kiépítésével csatlakozhat a SZIE gerinchálózatán
keresztül. Ez a fejlesztés kiváltotta az alacsony sávszélességű KÁTKI -
MBK digitális béreltvonali kapcsolatot.
A gödöllői HBONE regionális központjának 2 Mbps
sebességű mikrohullámú összeköttetését az 1999-ben befejezett fejlesztés
után 155 Mbps, míg a 2002-ben megvalósult bővítés már 1 Gbps
sávszélességű kapcsolatot biztosít az NIIF központtal.
A KÁTKI hálózatának fejlesztése a Lucent Technologies
Orinoco márkajelzésű eszközeivel közvetlen mikrohullámú kapcsolatot
biztosít a HBONE gödöllői központján keresztül az országos
gerinchálózattal. Ezek a berendezések 11 Mbps névleges adatátviteli sebesség
elérésére képesek. A KÁTKI és a SZIE közötti kapcsolatot az Orinoco 15dBm
teljesítményű Standard PCMCIA kártyák valósítják meg. A 2,4 GH-es ISM
frekvenciasávban üzemelő rádióhullámok kisugárzását 24 dBi nyereségű
kültéri parabolaháló antennák biztosítják. A tényleges adatátviteli sebesség
nagymértékben függ a két végpont közötti távolságtól, a közöttük lévő
rálátás tisztaságától, valamint kismértékben az időjárási viszonyoktól.
4.2. Sun Fire 280R szerver telepítése
A Sun Fire 280R szerver telepítése kiváltotta a KÁTKI
1995-ben beszerzett, jelenleg is üzemelő, az alkalmazottak INTERNET-es
kapcsolattartását biztosító, valamint információ-szolgáltató WWW oldalakat, FTP
és GOPHER könyvtárakat is futtató, továbbá E-MAIL szolgáltatást nyújtó SUN
SparcStation 20-as Unix alapú szerverét, mely kapacitásának határáig volt
leterhelve. Az új szerver telepítése lehetővé teszi közhasznú, a
szaktanácsadás célját szolgáló adatbázis és kommunikációs keretrendszer
kialakítását.
A Sun Fire 280R rackbe szerelhető szervert a
KÁTKI 1x 750 MHz UltraSPARC-III, 8 MB E-cache processzorral, 512 MB memóriával,
1x 36 GB belső merevlemezzel, PGX64 24 bites grafikus, 10/100 MB/s
Ethernet kártyával, belső DVD meghajtóval, 1 db. tápegységgel, 1 db. DDS-4
külső kazettás egységgel, 17” monitorral, USB egér + billentyűzettel
és Solaris 8 operációs rendszerrel tudta beszerezni.
A rendszer biztonságos üzemeltetése miatt beszerzésre
került egy APC Smart-UPS 1500 VA menedzselhető szünetmentes tápegység.
4.3. Debian GNU/Linux Tűzfal és Router telepítése
Az 1994-ben tervezet és kivitelezett hálózat
fejlesztése szükségessé tette egy nagy megbízhatóságú és illetéktelen
felhasználóktól védett intézeti hálózat kialakítását. A Debian GNU/Linux
Tűzfal és Router telepítésével sikerült kiváltani az 1994-ben IIF pályázaton
elnyert és telepített Gateway-Routert.
4.4. RAD ASMI-52 modemek installálása
A KÁTKI lokális hálózatainak összekötése RAD ASMI-52
modemekkel azt eredményezte, hogy az egymástól nagy távolságra lévő
épületek 2 Mbps sávszélességű kapcsolattal rendelkeznek az előző
években használt alacsony sávszélességű 33.6 kbps összeköttetés helyett.
4.5. Optikai gerinc és a strukturált hálózati rendszer
kiépítése
A kültéri optikai gerinc kiépítésével lehetővé
vált a központi telephelyen lévő Könyvtár bekötése a hálózatba. Az
1994-ben létrehozott és azóta többször bővített koaxiális kábelezést a
fejlesztés eredményeképpen felváltotta a strukturált hálózati rendszer. A
létrehozott új hálózat alkalmas mind a 10 Mbps sebességű Ethernet, mind
pedig a 100 Mbps sebességű Fast Ethernet jeleinek továbbítására.
4.6. ISDN telekommunikációs rendszer
A KÁTKI központi analóg fővonalai megtartása mellett négy ISDN2
fővonal üzembe helyezésével tudja zavartalanul biztosítani a korszerű
telekommunikációs szolgáltatásokat. A elavult régi telefonközpont cseréje
Panasonic KX-TD alközpontra lehetővé tette, hogy a KÁTKI analóg és
digitális készülékei hosszú távon is biztonságosan megfeleljenek a
telekommunikációs rendszerekkel szemben támasztott elvárásoknak.
5. A
rendszerfejlesztés tervezett második fázisa
A rendszerfejlesztés második fázisának feladata lesz a
tervezett közhasznú adatbázis kialakítása és fejlesztése. A KÁTKI egyre
növekvő számú forrásból gyűjti a kisállattenyésztéssel kapcsolatos
kutatási, fejlesztési eredményeket, termelési és piaci híreket,
előrejelzéseket valamint az ágazat jogi szabályozásával kapcsolatos
anyagokat. A saját kísérletekből származó illetve fajtafenntartói
tevékenység eredményeképpen keletkező adatok mellé további hazai és
külföldi külső forrásokból eredő információk kerülnek egyre
bővülő számban az adatbázisokba.
Értékes adatokhoz juthatunk hazai forrásokból. A
termelőkkel, feldolgozókkal és termelésszervezőkkel tartott
kapcsolatok eredményeképpen (pl. méhlegelők, méztermelési mutatók;
nyúltartó telepek jellemzői; forgalmazott takarmányok beltartalma, az
állattartás eszközeinek mutatói, stb.) számtalan feldolgozandó információ kerül
birtokunkba.
A külföldről kapott információk között első
helyen szerepelnek a szaklapokból származók, ezt követik az intézet kutatóinak
nemzetközi kapcsolataiból származó információk (pl. az Intézet tagja a FAO
háziállatok génmegőrzésével foglalkozó bizottságának, az Állatgenetikusok
Nemzetközi Szervezetének, ezen belül külön a Nyúl Géntérképezési
Munkacsoportnak, résztvesz az európai kutatóhelyek összehangolt cselekvésén
alapuló Nyúl Szaporodásbiológiai Kutatócsoport munkájában, stb.).
Az 1995-ben végrehajtott INTERNET hozzáférést
eredményező fejlesztés eredményeképpen a külföldről származó
szakismeretek elérési lehetősége jelentősen bővült. Ez azt is
jelenti egyben, hogy már képesek vagyunk megismerni az EU jelenlegi
szabályozását és fejlesztési elképzeléseit a kisállattartásra, annak a vidék
fejlesztésében játszott szerepére vonatkozóan. Túl ezen széleskörű
információkat nyerhetünk a mezőgazdasági termékek előállításáról és
piacairól is. A KÁTKI tenyésztő szervezetekkel való kapcsolattartása az
érintett területeken (nyúl, baromfi, méh, génmegőrzés) további fejlesztést
és az információszerzés bővítését igényli.
A KÁTKI a FAO kelet-európai
háziállat-génmegőrzési programjának magyarországi koordinátora. Mint
ilyen, felkérésre adatokat gyűjt a hazai védett háziállat-fajtákról és azt
a FAO Római Irodához továbbítja. Az Intézet Baromfitenyésztési-, és
Génmegőrzési- és Nyúltenyésztési osztályain mint génbanki állományok és
fajtagyűjtemények fenntartói gyűjtik a törzsállományok különböző
termelési adatait. A KÁTKI a gödöllői fehér plymouth és a gödöllői
new hampshire tenyésztő szervezete. A fenti fajták tenyésztésével
kapcsolatos adatokat a Génmegőrzési Osztály folyamatosan gyűjti. A
Méhészeti Osztály az OMMI megbízásából és azt képviselve feldolgozza a Magyar
Méhtenyésztők Országos Egyesületének tagjai által postán beküldött
tenyésztési eredményeket, valamint az „Országos Méhlegelő
Megfigyelőhálózat” méhészeteiből származó adatokat dolgoz fel.
A KÁTKI adatbázisának folyamatos fejlesztése teszi
majd lehetővé azt, hogy az érdeklődők mindig a legfrissebb
információkat hívhatják le belőle az intézet fő profilját alkotó
baromfi- és nyúltenyésztés illetve takarmányozás, továbbá a nagy hagyományokkal
rendelkező, nemzetközi hírű méhtenyésztés, valamint a
háziállat-génbanki tevékenység területéről.
IRODALOM:
Martos Balázs (1995):
A HBONE. NETWORKSHOP’95, 250-257.
Martos Balázs (1997):
HBONE. NETWORKSHOP’97, 4.
Tétényi István
(2002): Hol tartunk ma? NETWORKSHOP’2002.
Lajber Zoltán (2002):
Egy közepes méretű egyetemi hálózat üzemeltetési tapasztalatai.
NETWORKSHOP’2002, 10.
Ritter Dávid (2002):
Központi információs rendszerek és fejlesztések a Szent István Egyetemen.
NETWORKSHOP’2002.
HBONE DOKUMENTUMOK: http://www.hungarnet.hu/magyar/halszolg/komplex.html
HBONE TOPOLOGY AND
MANAGEMENT: http://www.hungarnet.hu/english/netwserv/hbone.html
A Kisállattenyésztési
és Takarmányozási Kutatóintézet információs rendszere: http://www.katki.hu/intezet/informe.html